Szerintetek is így van, vagy én gondolkozom rosszul? 20+asok, ti mennyire függtök még a szüleitektől?

Sajnos Magyarországon semmit nem jelent, hogy valaki dolgozik már 23 évesen, hisz annyi pénzt nagyon nehéz fiatalon keresni, hogy teljesen önálló és független legyen.

Sajnos egyértelmű, hogy a szüleinek kell, hogy segítsen, hisz ők a szülei..Ha te egy harmadik városba mész egyetemre,akkor nem jósolok hosszú kapcsolatot.

20 éves vagyok, 16 éves korom óta független, saját keresettel, jelenleg már élettárssal, semmilyen téren nem függök a szüleimtől és nem is engedném ezt.

Mondd el a párodnak, hogy ez már tényleg nem normális, a saját életét kell élnie.

SZerintem nincs azzal gond, hogy azért legalább a hétvégét együtt töltenéd vele nyugiban. Az a gond a szüleivel, hogy a tulajdonuknak tekintik a csávót. Azt hiszik, mivel ők a kenyéradók, bármikor ugraszthatják. A srácnak kéne több kiállás, hogy anyu, apu, nekem is van magénéletem, és ha tetszik, ha nem, hétvégén a barátnőmmel leszek.

Jaja, Mérgező szülők könyv nagyon jó, ajánld neki (Susan Forward írta).

Szerintem se a segítséggel nincs baj (emberi mértékkel), se azzal, hogy a kérdezőt a szülei tartják el. Az utóbbit 17 évesen szerintem meglehetősen normálisnak nevezhetjük, hiszen írta, hogy még nincs is 18. Inkább dicséretes a szülei részéről, hogy támogatják a tanulmányait. Ezért belerúgni valakibe elég gerinctelen, szánalmas húzás, kedves válaszadók.

A probléma itt nem is azzal van, hogy segít a családjának a kérdező barátja, mert az teljesen normális. Az viszont nem, amilyen mértékben, és ahogy a szülei beszélnek vele.

Egyrészt nem igaz, hogy akad annyi tennivaló valahol, hogy egy egész hétvégét elvegyen. Ezeknek a fele csak mondvacsinált indok. Másrészt sem a 13, sem a 23 sem a 33 éves gyerekemre nem ugatok úgy, hogy "megmondtam hogy ezt meg azt csináld". Felnőtt ember már, kérni és megbeszélni lehet, de így viselkedni elég nagy szégyen a szülők részéről.