Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Titeket zavarna ha egy csaj túlságosan ragaszkodó, mint én?
Páromhoz túlságosan ragaszkodom. Én úgy élem meg, hogy 4 év után se oszlott volna el a rózsaszín köd, remegve várom nap mint nap, hogy írjon, keressen. Minden időmet vele tölteném, szexuálisan ugyanúgy kívánom, talán még jobban is. Sulizom, dolgozom, mégis már az estéimet szorongva élem meg, hogy tudjak róla valamit. Nem lakunk együtt, lehet hogy ez nehezíti meg. Az utóbbi időben az agyára mentem vele, mindig hisztibe torkollott, hogy miért nem tudunk több időt együtt tölteni. De ha már "megbeszélésből" adódóan is találkozunk egy vita után, már a fülemig ér a szám ha meglátom, és ugyanúgy mosolyog ő is és már el is felejtődik min veszekedtünk előző este telefonon.
Ő sajnos nem romantikus típus, szeret a haverjaival lógni és zavarja, hogy sokszor, hogy ennyire ragaszkodom hozzám. Elmondtam neki, hogy nekem csak ő van egyedül. Mondja hogy szeret, és tudom hogy tetszik neki ez a fajta ragaszkodás, de megsértem az egyedül vagy haverjaival töltött intim szabadságát. Még ha csak heti 3 alkalommal is találkozunk. Érezhető, hogy őtőle 4 év után ellaposodott a dolog, kevesebbszer kíván meg, már-már lusta, és semmi terve velem a közeljövőben. Zavar, bánt persze, és félek, hogy ennyi idő után sem ért meg a kapcsolat az összeköltözésre, és ebbe kezdek belebetegedni, hogy szeretem, imádom, de ő mintha "élj a mának" féleképpen éli a napjait. Lehet azért tartunk itt, mert tudja a ragaszkodásom felé és hogy felesleges megtennie neki a "lépéseket"?
Csak hogy tisztába légy vele: ez az extrém mértékű ragaszkodás általában már nem csak a párodról szól.
"Elmondtam neki, hogy nekem csak ő van egyedül. "
Na itt vannak a bajok.
Ezzel a hozzáállással majdnem minden kapcsolatot ki lehet nyírni- max egy hasonlóan extrém ragaszkodó (vagyis szintén valami miatt kompenzáló) emberrel.
*működhetne
Persze erre is láttam példát, de engem megőrjít a működésmódjuk...a barátokat szép lassan eltávolítják maguk mellől.
Én fiúban vagyok ilyen fajta, csak nem ennyire extrém mértékben. Ugyanezt átéltem fordítva, sajnos vége is lett.
Szerintem amúgy aranyos ez a fajta ragaszkodás, meg engem nem zavarna, sőt örülnék is neki abban az esetben, ha engedne azért néha a hobbijaimat csinálni, de tudomásul kell venni, hogy legtöbb ember nem ilyen.
Azóta persze rájöttem, hogy ezzel rontottam el a dolgokat, hogy ilyeneket mondtam neki, hogy szükségem van rád, és hasonlók. Ezt nem szabad semmiképp. Tudom, hogy rohadt nehéz, de vissza kell fognia magát az embernek, és tudatosan lekötnie magát, elmennie a saját baráti körável, sportolnia. Így észre se veszi az ember, hogy eltelik az idő, és nem gondolkodik azon, miért nem írt az illető. Talán ezzel még menthető is a dolog itt, nálam sajnos már késő volt, mire erre rájöttem, szóval ez egy ördögi kör, amiből minél előbb ki kell kerülni, vagy ténylegesen vége.
Amikor a fő kérdést elolvastam, azt akartam írni, vegyél vissza kicsit.
De látom, heti 3! alkalommal találkoztok és ő már ezt is korlátozásként éli meg.
Sajnálom, de egyértelműen kiszeretett már belőled.
Csak gondolj bele, mi lenne, ha együtt élnétek? Ha már a heti három alkalom találkozás is sok neki.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!