Tényleg önzőség? (egyedül utazás)

Adott egy másfél éves párkapcsolat. A női fél tudja, hogy nekem egy nagy álmom egy utazás az USA-ba (kalifornia). Erre már anyagilag meg is nyílt a lehetőségem (ill. egy barátom is vevő lenne rá, hogy menjünk). A barátnőmnek jelenleg nincsen olyan anyagi helyzetben, hogy a közeljövőben (2-3 év min.) utazzon ilyen messzire. Mindenesetre mostanában visszatérő vita az, hogy én nem képzeltem őt magam mellé ehhez az álmomhoz, és ez azt jelenti, hogy önző vagyok és csak magamra gondolok. Illetve hogy nem az az álmom, hogy VELE éljem át ezt a régi vágyam és VELE menjek, és nekem *****jól megfelel az is, hogy elmegyek akár egymagam. Azt hogy én terveztem menni idén, nem mertem elmondani neki még - persze gondoltam, hogy elmondnom h vmikor ősszel mennék, mivel nem hittem, hogy ebből probléma fog adódni -de mintha gondolatolvasó lenne, ő hozta fel kicsit provokatívan már többször is, hogy amúgy csak magamat képzelem ebbe az utazásba (itt nem konkrétan az idei utazási tervemre gondolt, hanem egyáltalán) vagy őt is? És emiatt (is) kapom rendszeresen az önző / csak magamra gondolok jelzőket. Jelenleg az utazás csak terv szintjén van, pénzem/szabim van rá, viszont erősen úgy fest, hogy ha én ezzel előjönnék, akkor ő szakítani akarna majd velem.

Mi a véleményetek, önző ettől az ember? Igyekeztem nem elfogultan fogalmazni a kérdést, amennyire lehetett. Nők véleményére nagyon kíváncsi vagyok, úgyhogy kort/nemet írjatok. Köszi!