Őszintén, most rosszul döntöttem?

Volt egy 1 éves távkapcsolatom, több szakítással.

(Legtöbbször én szakítottam, mert volt, hogy nem volt őszinte, átvert, meg különböző függőségei miatt gyakran beszélt, viselkedett úgy velem, hogy sírógörcsöt kapjak, és nem bírtam tovább.)

Viszont nagyon szerettem mindezek ellenére. És mindig újrakezdtük.

Január óta nem találkoztunk (tény, azt én csesztem el, most nem részletezem.) De ezután már beszélni se nagyon beszéltünk.

Most, közel félév elteltével írt, felhívott, találkozni szeretett volna velem (mert most itthon van Mo-n.)

Benne lettem volna (hazudnék, ha azt mondanám, már nem érzek iránta semmit mert érzek), de arra kértem, nyilvános helyen, nem szeretnék lakásra menni.

Ő erre nem volt hajlandó, mert akkor nem tudunk szeretkezni, és a valódi érzések csak így adhatóak át, és én ezek szerint nem tudom átadni magam az érzéseknek, kényszernek élem meg.

És ott volt előttem a lehetőség, hogy legyen még köztünk újra kapcsolat, de én eldobtam, és ő soha többé nem fog keresni.

Tényleg elba$ztam a "lehetőséget", hogy én ebbe így nem mentem bele?

Őszinte véleményeket várok!

(26 évesek vagyunk mind a ketten.)