Volt már, hogy azt hitted belehalsz a fájdalomba mert elhagytak?

Persze, most is a túlvilágról pötyögök.

Amúgy ezt a "szétszaggató" érzést én is éreztem már férfi miatt, csak inkább viszonzatlan szerelem miatt. Exnek öngyilkossággal fenyegetőzni amúgy önző én szánalmas dolog az ő oldaláról, a tiédről pedig kétségbeesett. De az is egyfajta lelki terror.

Szenvedtem, depressziós lettem, de ő erről sosem tudott. Gondolom ő boldogan élte tovább hétköznapjait.

Mondjuk igy utólag belegondolva nem is tudom mi volt a rosszabb : tudni azt hogy boldogan él és úgy kb le*arja hogy mi van velem és az érzéseimmel vagy az hogy elvesztettem. Hmm..

Végülis tényleg idő kérdése volt az egész.

És sokkal jobban jártam :)

Velem is volt már,mikor barátnőm elhagyott egy másik fiúért "őt jobban szeretem" címszó alatt,kegyetlenül fájt sose hittem hogy valaha is megcsalna..aztán pár hónap múlva felkeresett hogy nem e kezdhetnénk előröl (persze a fiú már elhagyta őt),még akkor is szerettem egy kicsit,de az eszemre hallgattam inkább és ma már van egy normális barátnőm.

Tanulás:

Sokszor mondják hogy hallgass a szívedre és ne az eszedre,de néha jobban jársz ha az eszedet használod.

igen, de sok jó nem sült ki belőle..

és nem tudom,hogy velem van-e a hiba, vagy sem, de már több mint egy éve nem vagyunk együtt, és még mindig várom, hogy "az idő megoldja a dolgokat" mert így is mindennap azzal kelek és fekszek, hogy rá gondolok..

és nem vagyok ronda meg semmi, azóta is voltam már kb 4-5 csajjal, de mindig azt kívántam h bárcsak ne ők lennének ott.

persze neki fél éve pasija van és tudtommal bologan él..

úgy hogy ha egy tanácsom lehet, akkor próbáld meg túltenni magad rajta. ilyenről mondjuk mint a saját esetem nem is hallottam korábban, hogy valaki ennyi idő után se tudjon elengedni valakit. szóval igen . volt ilyen. F/20

A tudtára direktbe nem adtam, de szerintem tudta.

Nem kívánom senkinek ezt az érzést, nem hittem volna, hogy képes vagyok ekkora lelki fájdalom átélésére. Kijönni sem volt belőle éppen sétagalopp, sem két nap... Sokkal inkább két év. De végül is vége. Az idő segít, meg esetemben egy pszichológus. De az idő mindenképp.