Érettségi után esküvő az osztálytársammal, mi a véleményetek?

Közvetlen utána? Beadjátok a törit és már mentek is a hivatalba? Hát én inkább hétvégére raknám...

Na vicc nélkül, baromság. Tiniszerelemből kb egy a millióból ami hosszútávú, sikeres kapcsolat lesz. Bár ha 18 évesen van pénzetek esküvőre, saját lakásra, megélhetésre, akkor lesz a válásra is.

Szerelmesek vagytok egymásba? Komoly kapcsolatban éltek? Jó ideje együtt vagytok már? Együtt is laktok? Készen álltok a közös életre? Ha ezekre mind igennel válaszoltál, akkor azt mondom, gyerünk, házasodjatok meg nyugodtan, még most a nyáron! ;-)

De úgy sejtem, a kérdéseim közül többre is nemmel válaszoltál.

Nem tudom, mióta tart ez a kapcsolat, de én azt mondom, az összejövéstől az esküvőig jópár év azért teljen el. Tudod, egy kapcsolatban az ember nem adja teljesen önmagát a kezdetétől fogva. Ráadásul az elején még az a bizonyos "rózsaszín köd" is jelen van. Miután eltelik pár hónap, akkor jön rá az ember, hogy a másik mégsem olyan csupa tökéletesség, és mégsem olyan hibátlan, mint amilyennek eddig látta. Kezdenek feltűnni egymás hibái, rossz tulajdonságai. De igazából csak évek múlva dől el, hogy tényleg hosszabb távon is egymásra vannak-e hangolódva. Ezért mondom, hogy 1-2 év után hülyeség még az esküvő. Nem azt mondom, hogy mindenképp rosszul fog végződni, de statisztikailag sokkal valószínűbb.

A másik dolog, hogy lakva ismerszik meg az ember. Teljesen más az, amikor csak tanórán, iskolai szünetekben, meg délutánonként találkozol, mint az, amikor vele együtt élsz. Persze, az iskolában is sokat látjátok egymást, de az tök más, mint amikor otthon, egész nap együtt vagytok, egymás nyűgösségét, rosszkedvét, munkahelyi/egyetemi problémáit is el kell viselni, a háztartás vezetésében felmerülő problémákat is meg kell beszélni, stb.

Összességében én azt mondom, ameddig nem éltetek együtt hosszabb ideig, addig nem kéne az ismeretlenbe belevágni.

Azt viszont nem osztom, hogy attól, mert "tiniszerelem", ne lenne jövője. Ha úgy veszem, az én szüleim is tiniként jöttek össze, sőt, nagymamám se volt még 18, amikor nagypapámat megismerte. Ettől még nem lesz rossz egy házasság, viszont ha elhamarkodják, az nagyon rosszá teheti.

Attól függ. Van pénz egy nagy/közepes esküvőre, vagy megelégedtek az ingyenes, de max 20 fős esküvővel az anyakönyvi hivatalban? Amúgy nem kell évmilliók óta együtt járni vagy épp együtt élni egy jó házassághoz.

Mi alig fél éve voltunk együtt az eljegyzéskor és ugyan rengeteget vagyunk együtt, csak részben laktunk együtt.

Két hónap után mégis összeházasodtunk, elköltöztünk külföldre és most teljesen boldogok vagyunk. :)

Persze át kell gondolnotok, hogy tényleg együtt akartok e élni 5-10-20-30 év múlva is? Meg tudjátok majd oldani a problémákat? (mert lesznek) Képesek lesztek elfogadni a változásokat? Mert sem ti, sem a körülményeitek nem fognak így maradni. Nektek kell tudni, hogy elég biztosak vagytok-e magatokban és egymásban.

Minden esetre, ha valóban komolyak vagytok akkor sok boldogságot és szerencsét nektek a jövőben. :)