Összeköltözés miatti veszekedés a szülőkkel. Megoldás?

Szerintem előbb döntsd el hogy a sajàt èletedet akarod èlni vagy azt amitt anyud szàn neked. Ha a sajàtodat ès valòba a baràtnőddel szeretnèl èlni kūlön hàzba akkor kötöz el. Anyud előbb utóbb megnyugszik.

Èn is ìgy voltam

Ne foglalkozz ezzel, nyogd be hogy kivettetek es igenis elfpgtok koltozni, mert ez abti eletetek es szeretitek.egymast !

Gondolom nem anyuci pici fiacskaja vagy, hogy ugy mond ezzel a zsarolassal ott tartson.

Az a gyanúm, hogy anyád bármelyik nőt elmarná mellőled vagy odakötne magukhoz titeket. Ne, hagyd magad, elég időd vagy ahhoz, hogy a saját lábadra állj!

Éld az életed!

Teljesen természetes a szüleid reakciója, ez a második alkalom, amikor elszakadsz tőlük.

(az első tinédzser kor volt, amikor gyerekből végképp önálló felnőtté válik az ember, az is meg szokta viselni a szülőket, hogy már nem az ő pici gyermekük, aki mindenben rájuk hallgat, hanem egy fiatal felnőtt, aki elkezd külön utakat járni, külön döntéseket hozni).

Lehet, hogy egy kicsit túloznak, de ezzel nagyon nem tudsz mit kezdeni, egyrészt beszélj velük továbbra is, másrészt tarts ki az álláspontod mellett, hogy neked ez a jó, a te életednek ez a jó, és ezt kommunikáld is feléjük. Semmiképpen ne visszakozz, ha már eldöntötted, ez egy természetes dolog, hogy az ember elköltözik otthonról, maximum elódázni tudják, de ettől ha nem most, akkor megtörténik fél év múlva, 5 év múlva... Akkor miért ne költöznél most, amikor úgy érzed, itt az ideje.

ui: és próbáld meg nem ígéretekkel tompítani, tehát ne mondj olyanokat, hogy de minden szerdán és vasárnap átjövök, de minden nap felhívlak, vagy ilyesmi. Ez igazából csak újabb feszültség forrás lesz közted és a párod vagy közted és a szüleid között. Ezzel nem azt mondom, hogy ne látogasd őket, vagy ne hívd fel, de ezt az ütemes "mert megígértem" dolgot jobb hagyni, főleg nem előre megígérni.