Mit tegyek ha a párom nem akar3 harcolni értem?

Igen, sztem te vagy az. Gondolom vannak onallo gondolataid, el tudod donteni mit akarsz. De ha szerenadot ad, meg folyton rajtad log, ettol megvaltozna a velemenyed, mert latod, hogy "harcol erted"?

Udvarlasra vagysz, de ha szakitosdit jatszol, es ugy ered el hogy udvaroljon, meddig fog tartani szted?

"Most rajtam áll a dolog hogy vége lesz avagy sem."

Mindig KETTŐN áll a vásár, ő is szakíthatna veled, csak épp nem akar, mert szeret (?), és a vitákat értelmes ember nem szakítással oldja meg.

Ha engem fenyegetne szakítással a párom, akkor lehet, hogy én is úgy érezném, jobb hagyni, hogy helyre tegye ezt a dolgot magában, és akkor küzdenék (a probléma megoldásáért), ha mellettem maradna.

Ez fogós ravasz kérdés ha mögé nézünk.

Mert egyrészt ebben a történetben nem látom, hogy ha tőle elvárod, hogy harcoljon érted, akkor te miért nem érte? Mert ő férfi? Rendben, de akkor milyen elvárások vannak feléd? Meg tudod fogalmazni?

És fontos lenne tudni, hogy mit takarnak a nagy viták is. Egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ennek vége, és egyikőtök sem dolgozik aktívan a megoldáson, mindketten a másiktól várjátok. Valamelyikőtöknek el kellene kezdeni a megoldást, mert ha a másikra vártok akkor annyi.

Nem vagy hülye, csak kölcsönös a teendő. Ő úgy tűnik beletörődött, belefáradt, értelmét nem látja azért nem lép. Ha van értelme, azt most neked kéne kimutatni, motiválni őt. Ha értelmét látja szerintem ő is megmoccan.

Édes jó Istenem, hova jutottunk? Valakiben felmerül ez a kérdés, hogy ez egy normális állapot-e?

Nem, nem az. Szakíts minél előbb, a barátodnak pedig kívánom, hogy olyan barátnője legyen, akivel kölcsönösen boldoggá teszik egymást. Te meg keress egy katonát, vagy valakit aki "harcol" érted. Ne haragudj, de szerintem egy kapcsolat azért van, hogy mindkét fél egyformán jól érezze magát benne, ha pedig egyikük kevésbé kezdi, a másik segít neki, hogy ez ne maradjon így. Nem elvárásokért, meg "harcokért". Rosszul vagyok az ilyenektől.