Létezik, hogy a párkapcsolatom óta "nincs" személyiségem?

Társfüggőség:

[link]

Az kicsit nekem is ellentmondásos, hogy szereted, de közben negatívabb lettél. Bár erre szerintem nem a legjobb kifejezés, hogy nincs személyiséged. Az nekem inkább azt jelentené, hogy teljesen elvesztetted az önállóságodat, csak az ő akarata, választásai érvényesülnek a kapcsolatotokban. Vagy erről is szó van?

A barátságok amúgy változnak, én is örök barátoktól távolodtam el az évek során, mert, egyszerűen másfelé fejlődtünk.

De olyan is van, hogy valaki azt szokta meg, hogy őt lehúzzák, valami lelki elállítódás miatt ez megszokott számára, lelkileg kényelmes a számára, ezért "tetszik" neki - de ez lehet, hogy nem szerelem. Ez itt mind találgatás így távolról...

Üdv. Hasonló cipőben jártam, bár én voltam a másik fél, aki úgymond domináltam a barátnőmet. Szerettem imádtam évekig, és egyszer hazajött hogy vége. Nagyon bánom mert fontos volt nekem. Azt tanácsolom ne kövesd el ezt a hibát. A Tippem a következő:

Készítsd fel, hogy nagy beszélgetés lesz. Ültesd le, fogadtasd meg vele hogy végighallgat, Érd el a figyelmét! Ha ez megvan, mondd el neki mi bánt. Beszéljétek meg, kérd a segítségét, és figyelmeztesd a végkimenetelre, hogy neked ez így nem lesz jó, és ha folytatódik tovább, akkor szakítassz örökre. Ne siesd el, menj bele a részletekbe, mert minden javítható, ha mind2en akarjátok. Sajnos nekem ez nem adatott meg, pedig utólag mindent megtennék azért, hogy több teret adjak neki. Kár egy kialakult világot még azelőtt lerombolni, hogy nem tettetek meg mindent, a javításért. A Károgókra meg ne hallgass körülötted. Jegyezd meg, hogy csak a krízis mutatja meg, kinek mennyi vér van a pucájában.

Hidd el, minél nagyobb erőt fektettek bele, annál nagyobb lesz a sikerélmény. :)