Hogy tudnám elengedni?

Higgyétek el csak közhelyeket lehet ilyenkor mondani!

Voltak ilyen szituban azok akik elfoglaltságot javasolnak? Ha valaki azt mondja hogy a szakitás után pár nappal vigan kocogott és ez lekötötte, nem járt a volt szerelme a fejébe ....

Az nem is szerette a másikat, megérdemli hogy otthagyták!

Erre nincs egységes recept. Az idő fogja gyógyítani. Amikor engem nyolc év után elhagytak, a barátaim karoltak fel. Sokat jártunk szórakozóhelyekre, bár különösebben nem éreztem jól magam, de legalább a zenétől nem hallottam a saját gondolataimat. Kényszeresen takarítottam, sokat voltam a szüleimmel. Próbáltam olvasni, nyelvet tanulni, különösebben nem segített, de telt vele az idő. Két hónappal később társkeresőzni kezdtem. Ez kicsit feldobta a kedvem, volt pár kósza randim. Végül nem ott, de fél évvel később megismertem a jelenlegi páromat. Az ő megjelenése oltott ki minden keserűséget.

Legyél büszke, sírj, amennyi jól esik, de menj olyan után, aki már nem szeret...

dettó ugyan ez van nálam

és bárki mármit is mond, ha sikerül lekötnöd magad akkor úgy ahogy el lehet lenni, és ez nem azt jelenti hogy nem jut eszedbe a másik, hanem hogy próbálod elterelni a figyelmedet

amíg le tudtam kötni magam addig én is úgy ahogy elvoltam, most nem tudok mit csinálni, elég cefetül vagyok

a futás/kocogás pedig úgy ahogy levezeti a feszültséget

az idő remélhetőleg tényleg segít