Hogyan segítsek rájönni neki, hogy így nem lesz jó?

Én is valamilyen fokon függő voltam hasonló dolgok miatt, azért mert kevés volt az önbizalmam ezért ezekre pazaroltam az időm, éreztesd vele hogy nem fog elérni semmit azzal hogy naponta sok sok órát csesz el azzal hogy wowozik, játszon ha kikapcsolja de ne egész nap!

Találkozzatok sűrűbben, és éreztesd vele hogy mennyire is fontos vagy neki és hogy mennyire fontos ő neked.

Bíztasd ha valami önbizalmi baja van, nem menekülhet el a világ elől.

Az én párom is ilyen volt az elején. Mindig csak a WoW, a WoW, a WoW... az se érdekelte volna ha egy szál tangába táncikálok az orra előtt, mert a taurenje vagy mije éppen ütlegel egy bosst. Aztán szóvá tettem neki... egyszer, kétszer, sokszor.

Aztán engem is rá akart venni, hogy játsszak. Onnan tudok belőle egyet s mást. Egy ideig türelmesen vártam, hogy leessen neki: én rohadtul nem akarok játszani.

Megmondtam neki, hogy vagy én, vagy a játék.

Egy éve együtt vagyunk, én nyertem a WoW-val szemben, ma már csak ritkán játszik, akkor is az öccsével. De szegény öccse akkora kocka, nagyon tudom sajnálni, semmi más nem érdekli... a szüleik meg hagyják :S

Igy a történeteket olvasgatva, meg tapasztalatok alapján szerintem egy dolgot tehetsz: Konkrétan állj elé, és mondd meg hogy meguntad, te többet akarsz, többre vágysz, többet érdemelsz, mint 2. hely a WoW-ja mellett. Vagy észhez tér, és veled foglalkozik, vagy kiderül hogy talán csak az idödet vesztegeted. Rem. segitettem.

(1. voltam)