Lányok őszintén így eltudnátok fogadni?

Az a legnagyobb hibám, hogy nem találtam magamra a nagyvilágban, nehezen ismerkedek, egy barátom van akivel jól kijövök és tényleg barátként tudok rá tekinteni, a többi emberrel akivel próbáltam barátkozni vagy ők nem akartak vagy más élet életük volt vagy én untam meg őket.

Idáig nem tudtam megtalálni a tehetségemet, nem vagyok semmiben se kimagaslóan jó, a tanulással az a bajom, hogy nehezen tudom értelmezni a szövegeket amik levannak írva a könyvben, sokáig szenvedtem ezzel és elég nehezen tudtam érettségizni, ezután elvégeztem egy szakmát, de abba se leltem örömömet.

Ezek a hibáim szeretném, ha valaki eltudna fogadni, ahogy vagyok, mert ha lenne valakim én nagyon tudnám szeretni, az a fajta típus vagyok, aki tisztelné, szeretné a párját. Szeretném, ha nem azt nézné, hogy mennyire vagyok sikeres, mennyire tartalmas az életem, hanem azt, hogy ki vagyok legbelül.

Azért nem tengődök annyira az életben, mert van egy munkám amit szeretek csinálni nem fizet olyan rosszul, munka után edző terembe járok azt is szeretem csinálni, letudtam fogyni megszabadultam legalább 30 kiló súlyfeleslegtől, és férfiasabb kiálásom lett tőle. Mostanában így telnek a napjaim, barátommal nem igen futok össze, mert boldog párkapcsolatban él a barátnőjével és én is szeretnék egy olyan életet, ahol a legtöbb időmet vele tölthetem.

Kicsit félek attól, hogy unalmasnak találna valaki ezek miatt, mert nincs tartalmas életem. Kapcsolatban is inkább a párommal lennék leginkább, nem csak itthon szerveznék programokat meg próbálnék a kedvébe járni, hogy mit szeret és olyan programokat csinálnék amit szeret, de leginkább kettesben lennék vele, mert én sok ember között nem érzem jól magam annyira.