Lehetséges, hogy szakítás után barátok maradjunk?

Párommal (F) 2 évig voltunk együtt.Jó kapcsolat volt, barátok voltunk, támogattuk egymást.Nem volt sem tányértörés, sem hiszti a szakításkor, egyszerűen ő érzelmesebb emberre vágyott, mint én.És én ezt meg is értettem.A szakítás után rengeteget keresett, írt, hívott, ami fura mód számomra nem volt terhes, mert helyén tudtam ezt kezelni.Majd egy ilyen beszélgetésnél közölte, hogy megismert valakit, és ezt szeretné ha én tudnám.Ezt természetes folyamatnak gondoltam, hisz ez az élet rendje, tudtam, hogy egy férfi nem marad sokáig egyedül.Persze fura érzés volt, de nem viselt meg annyira, mint amennyire gondoltam, hogy meg fog.Kértem, hogy akkor innentől kezdve minimalizáljuk a beszélgetéseket, ne legyen ez majdnem mindennapos.Ez nem igazán tetszett neki, amit már akkor is furcsának éreztem.De próbálta magát tartani hozzá.Mára már ritkábbak lettek ezek a beszélgetések, de viszont néha tartalmilag nekem kicsit sok,Folyamatosan a programjaimról kérdez, kivel hova megyek stb...

Ha nem válaszolok, vagy esetleg azt mondom nem akarok róla beszélni úgy érzem megsértődik, titkolózásnak mondja.Én ezt nem érzem ennek, hisz vannak dolgok, amiket az ember már nem mond el a másiknak.Van, hogy olyankor is ír, amikor a barátnőjével van.Semmi tolakodót, de mégis fura.

Szerintetek ez baráti kapcsolat, lehet ezt akként kezelni, vagy nála ez még nem ennyire letisztult?