32 évesen még lehet esélyem barátnőt találni?

Igen, egyetértek azokkal jogosan, akik azt kérdezik tőlem, "mit csináltál idáig?" vagy "valami biztosan nem stimmel veled, ha eddig nem sikerült".

Sokáig közösségben mozogtam, 5 év technikusképzés, kolis voltam, utána 5 év egyetem Pesten, ott szintén kollégium, max. hétvégén jöttem haza. Barátkoztam a lányokkal, de kapcsolat sajna nem lett belőle. Azt még nem hallottam senkitől, hogy ronda vagyok,olyan átlagos. (171/70) Többen mondták, hogy nem is nézek ki annyinak.

A magány onnantól kezdődött, amikor hosszú idő után hazaköltöztem, a baráti körök így megszűntek.Persze, a barátságok megvannak, de jó, ha egy évben egyszer össze tudunk jönni. Kinek itt van munkahelye, kinek ott, sőt többnek családja is van már. Mellesleg ez a normális, nekem is itt kellene tartani. Jó nagy udvarunk van, elszaladgálna benne 15 gyerek minden gond nélkül.

Munkahely is hol van, hol nincs, eleve ez is egy mínusz, mert hát ahol jó közösség alakul ki, ott könnyebb erre-arra tekingelődni, sőt a munkatársaknak is lehetnek barátai, ismerősei.

A társkeresőkről elég vegyes dolgokat olvastam itt, ezen a fórumon is, lehet, hogy csak véletlen, de pont olyan válaszokat olvastam nagyobb hányadban, akiknek nem jött be ez a társkeresési forma.

Bárki írhat, de nagyon örülnék olyan korombeli válaszíróknak, akik hasonló cipőben jártak/járnak, mint én.

Amúgy 32/F vagyok.

Kérem, ha lehet, ne írjatok gúnyolódó válaszokat, elég a bajom így is.