Tényleg vásárlás mániás lennék?

A párom szerint jó úton haladok afelé. Szegény körülmények közt nőttem fel, még mindig a tinikori örökölt ruháimat hordom. Eddig nem volt munkám, elláttam a háztartást, de nem mertem a párom pénzéből költeni magamra, ezért ha kaptam egy kisebb összeget szülőktől, nagyszülőktől (legutóbb 20 ezret karácsonyra) abból éltem fél évig (csak betétre, borotvára, samponra, tusfürdőre költöttem).

Végre dolgozom, mellette tanulok is, valamint magánúton otthon is tanulok, és továbbra is viszem a háztartást. Hetekig őrlődtem, megengedhetek-e magamnak valamit végre, és megtetszett egy 1000Ft-s apróság. Erre a párom rám szólt, hogy nem szórjuk, mert ez a vásárlásmánia kezdete. Maradjon minden ahogy eddig volt.

Ő nem dolgozik, ezért tényleg be kell osztanunk.