Tisztában vagyok vele, hogy nem jó, de lehet ez az egyetlen olyan megoldás amivel végtére is mindenki jól jár. Mi a véleményetek erről?

A nyitott kapcsolatokról lenne szó.

Eredendően én sem értek velük egyet. Nem is szívesen mennék bele, de úgy látom ez az én lehetőségeimhez mért megoldás.

Probléma 1: Nagyon randa egy ábrázattal vert meg a sors. egész egyszerűen nem várhatom el egyetlen egy nőtől sem, hogy ehhez vonzódjon.

Ámde! Engem meg szoktak kedvelni, mint embert. Megkedvelik a személyiségem, értelmesnek tartanak, bírják a humorom és a temperamentumomat... De csak mint barátok. Egyetlen oka ennek a rondaságom. Volt olyan nő aki kijelentette, hogy szívesen gyúrná egybe a barátja kinézetét és az én szeméyiségemet...

Akárhonnan is nézem a kinézetem egy tízes skálán jó, a egy kettest elér. Nagyobb baj: Ha egész nap csak a kinézetemmel törődnék akkor is jó ha egy hatost elérnék (hatalmas jóindulattal). (De ehhez csak ezzel kellene foglalkoznom + 1 millió ft KP is kellene, hogy "szintre hozzam" az egészet)... De objektíven az is inkább egy négyes-ötös szint lenne.

Summa Summarum: Nem várhatom el egy csajtól sem, hogy vonzódjon hozzám. Viszont nem szeretnék beletörődni az örök magányba sem...

Viszont ha is jön valamelyikkel egy idő után magától csalna meg/hagyna el egy szebbért/"jobbért". Úgyhogy én elébe mennék a problémának ezzel. Hát tegye! Szexeljen másokkal, de az életét, érzéseit velem ossza meg.

Ez több okból is praktikus

1.Nincs értelme elhagynia engem, ha jön egy szebb. Lefeküdhet vele amikor csak akar. Csak ne előttem. Meg ne tudjak róla. Viszont így nem fog elhagyni.

2.Nekem is nagyobb körből lehet válogatni, abszolút a személyiség alapján, a kinézet nem számít, mert ő is mással, én is mással. (Én gondolom fizetőssel...) Oké ez az egész "2." undorító, tiltakozik ellene a fél énem, de nem látok jobb megoldást. Így sosem hagyjuk el egymást, mert nincs értelme és abszolút a belső dominál, a külső felesleges.

3.Így mi ketten csak az élet egyéb területeire kell figyeljünk, gyorsabban haladhatunk mindenben, és a jövőben várható impotencia/frigiditás, végső elrondulás (nálam még jobban, hogy pontos legyek) sem lesz akadály a másiknak.

4.Elsírom magam, de komolyan... Próbálok optimistán hozzáállni meg előnyöket keresni itt egy gyk-s kérdésben... De ez nem szánalmas? Nincs ennek semmi előnye, csak remény egy ronda embernek aki lehet akármilyen személyiségű, nem sok esélye van 3 hónapnál tovább megtartania 1-1 csajt. Kár, hogy az egyéjszakások világa nagyon nem vonz.

Viszont kapcsolatban féltékenységem öl meg. Tudom, hogy vannak nálam jobbak. És így kiszolgáltatottá válok a másik felé, aki kb. bármikor lecserélhet - a saját önkényétől függ, ha éppen "megutál" vagy "kiábrándul" akkor máris repülnék...

Okés, ez így egy kicsit káosz. Sértegetni, fikázi engem ér!