Mit csináljak? Hogyan tovább?

Szia!

Én elolvastam a hosszú történetedet és viszonzásképpen azt kérem, hogy te is olvasd el a hosszú válaszomat.

Nem ítélkezni akarok rajtad - nincs is jogom, mert fiatalként csináltam még ennél nagyobb hülyeségeket is - de miért lepődsz meg azon, hogy az unokatestvéred lekurvázott? Hiszen egy csomó srácot hülyítesz egyszerre. (Jó tudom, hogy nem pénzért, de akkor is.)

A szerelem nem ilyen. Most serdülsz, a hormonjaid meg vannak kergülve (ez normális, mindenkinek a korodban, velem is így volt). A szerelembe vagy inkább szerelmes, meg a romantikába, meg abba a jó érzésbe, hogy tetszel a fiúknak.

Kérdezed, hogy mit csinálj? Szerintem mindenképpen lassíts a tempón, mert ha ilyen iramban haladsz a férfiakkal, akkor 30 éves korodba egy kiégett, lestrapált nő leszel, a hátad mögött egy csomó olyan szexuális kalanddal, amit a későbbiekben csak bánni fogsz.

Szerintem várj az egész témával egy kicsit. (De ha már sehogyan sem tudsz, legalább arra kérlek, hogy lassíts az Isten szerelmére egy kicsit!!! Válassz ki egyetlen fiút, akihez nemcsak fizikailag vonzódsz, hanem közös az érdeklődésetek is, és haladjatok sokkal-sokkal-sokkal lassabban. Először csak beszélgessetek, és csak akkor menjetek tovább egymás kezének a megfogásáig, amikor már tudtok miről beszélgetni. És onnan is nagyon lassan haladjatok tovább.

Ha átnézel a családi kérdések közé, láthatod, hogy mennyi válás és megcsalás és tönkrement házasság van, és mennyi gyerek nő fel csonka családban. Sok egyéb faktor között az lehet ennek az egyik oka, hogy 12-13 évesen ilyen iramban kezdik a fiatalok a szerelmi életüket!

Mire a házasság korába érnek, 10-20-30-40-50 "párkapcsolat" után már nehéz lesz a házastársukat " A (nagybetűs) Társ"-ként nyilvántartani, csak egy lesz a sok közül, így amikor a problémák jönnek, a legkönyebb elválni, a gyerekek meg viseljék a következményeket...

Tudom, hogy ez egy nagy és unalmas prédikációként hangzik, de te még most vagy ott abban a korban, amikor mindezt megelőzheted.

Ha mindezt végigolvastad, két dolgot akarok mondani a végén.

1.) Ne a "jó érzést" keresd, (mert nagyon sok olyan fiú van a világon, akivel "jó érzés lenni"), hanem tiszteld annyira a Szerelmet, hogy azt a SZEMÉLYT keresed, aki a társad lehet.

2.) Egyetlen emberrel, (nincs olyan, hogy háromba vagyok szerelmes, az csak érzéki vágy) és LASSAN.

Egy 26 éves pasi

Magadhoz.

A te korodban gyakoriak az ilyen érzelmi viharok, hozzá tartozik a fejlődéshez. Ezen senki sem tud segíteni, csak Te magad :)