Ha "A jó nők a rosszfiúkat szeretik", akkor miért rinyálnak a nők, ha később megcsalja, megveri, megalázza a hőn áhított rosszfiú barátja? Ezt akarta nem?

Kérdező, mi nem azokat a rossz fiúkat szeretjük, felfogtad? Legalábbis a normális nők nem. Hatosnál, kilencesnél a pont. A jó kiállást, humort, magabiztosságot keressük. Amivel lehet, hogy az általad említett fiúk is rendelkeznek valamennyire, és ennek sok lány bedől, de ostoba az aki nem veszi észre, hogy azok a rossz fiúk nem képviselnek értékeket.

És nem a jó fiúkat nem szeretjük, hanem az unalmas, szerencsétleneket akik mindenen rinyálnak.

Ezt akarják a nők....

kik? A rossz fiúk nem kellenek ám mindenkinek. Azon kívül azért mert rossz fiú, még lehet egy kapcsolatban normális.

"A nők szemszögéből a rosszfiú: határozott, magabiztos, van humora, szereti a kalandokat (nem, nem az egyéjszakásakat, hanem az igaziakat; tudod, felfedezni a világot meg egyebek.) Nem fél a konfliktustól, mert képes (verekedés és mások megalázása nélkül) kiállni az igazáért. Ebből következik, hogy önálló véleménye van, amit ki is nyilvánít, ha úgy szükséges. Nem befolyásolható, nem ad akárki véleményére és nem gondolja rossz pasinak (vagy ne adj isten, rossz embernek) magát, ha éppen nincs senkije. (Mert nem feedback-függő, aki külső forrásból szerzi az önbizalmat.) Nem hisztizik, nem sajnáltatja magát, de egyértelműen megmondja, ha valami problémája van. Egy ilyen "rosszfiú" is lehet kedves, udvarias, megértő, romantikus és hűséges, sőt az is!"

Na ne hazudj, én pont ilyen vagyok, mégse kellek egy nőnek sem!! A lányoknak olyan pasi kell, aki a nála gyengébbet adott esetben meg is veri, meg beszólogat, lenéz másokat stb... Minden egyes suliban/munkahelyen ezt látom!!

"Ezt látom minden suliban/munkahelyen"

1. A pszichológia esetek feltűnőbbek, mint a harmonikus párkapcsolatok, így nyilván könnyebb észrevenni, mint egy harmonikus kapcsolatot.

2. Azt látsz meg, amit akarsz. Ha sikertörténeteket keresel, garantálom, hogy fogsz is találni.

3. Nem láthatsz bele a másik életébe! Nem tudhatod, hogy kit mi mozgat, mit miért tesz, te csak annyit tudsz, amennyit a másik megmutat/kénytelen megmutatni. A bántalmazott nők nem jókedvből maradnak egy ilyen kapcsolatban (millió plusz egy ok van rá, had ne soroljam fel őket), szó sincs arról, hogy egy EGÉSZSÉGES lelkű ember az agresszorokra izgulna.

"Én is ilyen vagyok, mégsem kellek a nőknek"

1. Biztos vagy te benn, hogy "ilyen" vagy? (Nem sértés, nem bántás, nem támadás és még véletlenül sem személyeskedés!)

2. Biztos vagy te benne, hogy nem kellesz a nőknek? Vagy csak egy bizonyos nőnek nem? Vagy neked mindegy ki, csak valaki legyen?

3. Nagyon fontos megérteni, hogy a felsorolt tulajdonságokat a nők azokban keresik, akikkel alapjáraton megvan a közös hullámhossz, a kémia, az extra összetevő stb. Ne kérdezd, hogy az honnan van! Nem tudom, senki se tudja. Ha tudnánk, tudnánk irányítani is, legalább is valószínű. Ha pedig az ember irányítani tudná a szerelmét, nem lenne annyi szomorú vers, dal, könyv és öngyilkos.

4. A 3-as pontból kifolyólag SOHA nem hibáztathatsz azért valakit, mert nem szeretett beléd. Ahogyan magadat sem hibáztathatod azért, mert valaki nem szeretett beléd. (A tapasztalat azt mondatja velem, hogy ez utóbbi a legnehezebb.)

Amúgy meg ki kérem magamnak a hazug jelzőt! Sok mindent lehet rám mondani, de ezt az egyet nem.