Miért nem tudok érezni?

A depressziót nem csak kezeltetni kéne,hanem kezeltesd!

Olyan belső jégtömb van a lelkedben,ami nem fog csak egy barátnőtől vagy egy öleléstől elolvadni.

Ennek lehetnek az okai:kiskori trauma,figyelem hiány stb.

Elmész egy szakorvoshoz megbeszélitek a dolgokat ,kezel,jársz hozzá nem lesz gond :) Majd észre veszed magadon egy idő után,hogy mintha kicseréltek volna és szerelmesen fogod ölelni a barátnődet nemcsak szeretettel. :)

3,

látom, jót akarsz. de ha valaki elhiszi ezt neked, akkor ártasz vele, hogy megírtad. gondolom, nem tapasztalatból beszélsz, hanem valahol olvastad/hallottad.

"A depressziót nem csak kezeltetni kéne,hanem kezeltesd!"

a rosszkedvet nem lehet gyógyszerekkel kezelni, ahogy az alkohol vagy a drogok is hiába okoznak jó érzést - összességgében nem javul tőlük a helyzet. a gyógyszertől még ennyi sincs. a hallomásindokokat nem ismerem el, hogy "xy milyen szépen rendbejött tőle". kívülről könnyű máshogy látni, mint ahogy van. hiába a jó szándék.

"Olyan belső jégtömb van a lelkedben,ami nem fog csak egy barátnőtől vagy egy öleléstől elolvadni."

szuper és igaz mondat, csak vesszővel:

Olyan belső jégtömb van a lelkedben, ami nem fog, csak egy barátnőtől vagy egy öleléstől elolvadni.

igen, egy fontos ember ölelése felolvasztja. nagyon lassan.

"Ennek lehetnek az okai:kiskori trauma,figyelem hiány stb."

valószínű. ami azt jelenti, hogy nem a "neurotranszmitterekkel" van a baj az agyadban, meg "felborult a kényes kémiai egyensúly", hanem valaki bántott vagy elhanyagolt. ezen az ellenkező tapasztalatok segíthetnek. nehéz, mert ezt nem lehet csak akarni, de a beállítódás és a szándék azért fontos.

"Elmész egy szakorvoshoz megbeszélitek a dolgokat ,kezel,jársz hozzá nem lesz gond."

ha a megbeszélés egy csapásra megoldaná, akkor nem lenne ennyi szomorú és reménytelen ember. sokan járnak ilyen orvoshoz, és nem úgy tűnik nekem, mintha változna a helyzet. leginkább csak vegetálnak, elvannak, dolgoznak, őrlik a malmot (nem a kórházas vegetálásról beszélek).

"Majd észre veszed magadon egy idő után,hogy mintha kicseréltek volna és szerelmesen fogod ölelni a barátnődet nemcsak szeretettel. :)"

gyönyörű mese.

mennyi az az egy idő után?

tegyük fel, hogy tényleg van benned valami korlát, de amúgy a barátnőd pont neked való, és csak ez a megfoghatatlan valami akadályoz meg benne, hogy szeresd.

szerintem ez a megfoghatatlan valami a bizalom lenne és talán az új ötletek hiánya. hogy új élményeket szerezzetek. ez megint csak nagyon lassan és magától változhat szerintem, ha a szándék megvan.

gyógyszerrel legfeljebb annyit érhetsz el, hogy elleszel mellette különösebb érzések nélkül; de már nem agyalsz rajta, hogy szereted vagy nem. ezért nem is zavar.

én gyógyszerrel éreztem magam eddig a legüresebbnek, ráadásul mellette van a betegségtudat és a gyanú, hogy az orvos sosem fogja azt mondani, hogy mostmár ne szedjem. hiszen egyedül ebből van paciens.

kipróbálhatjátok: bárki kaphat gyógyszert, ha egy kis álmatlanságra, munkahelyi gondra vagy szerelmi konfliktusra panaszkodik. veszélyesen könnyű (és többnyire olcsó) hozzájutni.

Ismerős a szitu!

Próbálj meg tudatosan, az agyada irányítva, a jó és szép dolgokra koncentrálni.

A kiegyensúlyozott, stabil, szerető háttér a LEGNAGYOBB segítség hosszú távon, mert amikor már biztonságban érzed Magad, nem lesznek rossz gondolataid. De mindenképpen ajánlanék pszichoterápiát.