Hogy fogadjam el, hogy van baratnoje?

17 eves vagyok, es van egy fiu aki nagyon tetszik, o 18. Regota joban vagyunk, viszont neki lassan 2 eve van baratnoje. A sraccal egy suliba jarunk, a baratnoje meg videki. A nyaron nagyon kozel kerultunk egymashoz, rengeteget voltunk egyutt, es tenyleg azt lattam rajta, hogy vonzodik hozzam, mert rengeteget olelgetett, egy kosza csok is volt koztunk, igaz hogy reszegen, de akkoris, stb, amit mas lanyokkal soha nem csinalt. Kicsit elkezdtem remenykedni, mert akkor mar vagy 1 honapja nem talalkozott a baratnojevel, egyaltalan nem is beszelt rola, mintha nem letezett volna. Illetve annyit, hogy az unnepek alatt majd megy hozza, mert meg kell beszelniuk valami fontosat. Persze en rogton arra gondoltam, hogy szakit vele, vagy valami, ehhez kepest par napja a srac egy tonna kozos kepet felrakott ide-oda, rola meg a baratnojerol, es latszolag minden fullhepi...en meg teljesen osszezuhantam...

Tudtam vagyis ereztem, hogy tetszik, de azt nem gondoltam, hogy ennyiredurvan erzek iranta, tobb napig sirtam, antiszocialis voltam, mindent es mindenkit eluldoztem magam korul..

Borzalmas volt ma iskolaba menni, a srac jott volna oda hozzam (hiszen joban vagyunk) de elkuldtem a francba, szerencsetlent, nem birtam ranezni, nem birtam volna ki...

Nemtudom mit tegyek, szornyen erzem magam, fizikai fajdalmat jelent iskolaba jarni, es ismerem magam, en az ilyet nem birom sokaig..

Ha van valami otletetek, hogy mit tehetnek, segitsetek, kerlek.

17L