Mi az a kor, ami után már ciki, ha egy lánynak nem volt még pasija?

Kb. 19-20 éves kor. Ha a középiskolában nem is volt neki, oké, nem járt el sok helyre, csak suliba meg haza.

De ha dolgozni kezd/egyetemre megy és ott sem lesz senkije, akkor vagy kívül, vagy belül de valami gond van vagy rosszul csinál nagyon valamit.

Ma már 1 évben találkozik egy átlagos ember annyi másik emberrel, mint 100 éve egész életében találkozott. Azok között nem igaz, hogy nincsenek olyanok, akikkel egymásra tudnak találni.

Most komolyan, akinek 20-25 éves korában még nem volt semmi, az miért ne gyakorolhatna önkritikát és kérdezhetné meg magától, hogy mi baj van vele magával, ha nagyon szeretne párt, társat, de nem talál? Önkritka, emberek, önkritika!

Ha lány lennék és 20-25 évesen sose lett volna még senkim, elgondolkoznék, hogy:

-elég csinos vagyok-e, illetve nem-e nagyok az elvárásaim a szépségemhez képest

-elég kedves, nyitott, kezdeményező, aranyos természetem van-e, nem-e riasztom el magamtól a fiúkat valamivel

-eleget járok-e el otthonról, hogy egyáltalán legyen esélye más fiúknak ismerkedni velem, mert ugye ha otthon vagyok egész nap, akkor maximum a betörővel találkozom

Ügyesek vagytok, hogy azt mondjátok a kérdezőnek, hogy kb. rajta magán kívül mindenkinek a hibája, tehát a világé, a társadalomé, a fiúké, stb., hogy nincs senkije, csakhogy ez amellett hogy megnyugtatja a kis lelkét, nem fog benne semmi változást elindítani és nem fog a helyzetén javítani, magyarul az ilyen válaszoktól hosszabb távon nem lesz boldogabb.