Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Elég kellemetlen történet. Én...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Elég kellemetlen történet. Én vagyok a világ legnagyobb barma. De magamnak csináltam a bajt, és azt hiszem, bár meghalnék. Lentebb következik a dolog. Marha hosszú lesz. (? )

Figyelt kérdés

Az van, hogy nyáron megismertem egy lányt. Körülbelül 10 évvel fiatalabb nálam, és mivel beszélgetésünk elején kijelentette, hogy utálja a sokkal idősebbeket, ezért letagadtam.. Jópár évet. Én nem hittem el, hogy valaki ilyen fontos lesz nekem. Csak flörtölgetni akartam. Beszélgetni, semmi komolyat... Annyira odaadó, kedves, értékes lány, annyira aranyos, és vicces, nem mellesleg pedig szép. Tökéletes volt. Órákig el tudtunk beszélgetni, mindenről, szeretett, és én is szerettem, nagyon. Aztán nem bírtam tovább, ősszel elmondtam, hogy sokkal idősebb vagyok, és még pár dolgot, amiben hazudtam. Nagyon kikészült, nagyon szomorú volt, próbáltam mindenféle úton-módon elnyerni a bocsánatát, aztán, mikor nem nagyon alakult, akkor azt mondtam, hogy eltűnök. Visszatartott. Azt mondta, ne menjek, mert sokat jelentek neki. És nem mentem. Kimentem a sulija elé, párszor, beszélgetni Vele, nem beszélt, sőt, nagyon megijedt. Próbáltam megnyugtatni, de eltűnt. Aztán pár napra rá elmondta tesójának az egész történetet. És Ő beleverte a fejébe, hogy én csak kihasználtam, játszottam Vele. És hogy azonnal szakítson meg minden kapcsolatot velem. És utána nagyon bunkó lett. Nagyon rondán elkezdett beszélni velem, egy ideig tűrtem, aztán én is elkezdtem bántani. Aztán a következőként alakult: veszekedtünk-aztán bocsánatot kértem-kicsit normálisabb verzióban beszéltünk-megint bedurvult-próbáltam nyugtatgatni-megint felhúztam magam, bántottam-bocsánatot kértem.. Ez így váltakozott, és október közepén, vége fele összejött egy gyerekkel (egy egy hetes csend után), akivel a mai napig együtt vannak. Azóta sok minden történt. Általában ezek a dolgok, felváltva, csak én próbáltam érvekkel meggyőzni, írtam verset, 3 oldalas bocsánatkérő levelet, több oldalon leírva, mennyit jelent nekem, különböző meglepetéseket, az összes érzésem, történetbe foglalva történetünket, bókokat, képeket, miatta létrehozott ilyen-olyan dolgokat, álnéven próbáltam újból beszélgetni vele, persze közben direkt lelepleztem magam, mert nem akartam becsapni, nagyon sok mindent próbáltam. Még volt egy időszak, november vége, december közepéig, mikor MSNen is beszéltünk, újból. Még előfordult az is, hogy Ő keresett, egyetlen egyszer (október óta), de távolságtartó maradt, amikor belelendültünk volna az olyan jó kis beszélgetésekbe, mint rég, hirtelen lelépett. Aztán néha persze veszekedtünk, néha csak nagyon szűkszavú beszélgetéseink voltak, néha elég jók, mikor megfeledkezett magáról. Majd Karácsony előtt szó nélkül letörölt. Nem adott választ, úgyhogy, újból elkezdtem kérdezni, miért csinálja ezt, miért bánt, Karácsonykor felvettem másik címről, egy köszönömöt sem mondott a Boldog Karácsonyra, egyszerűen megint szó nélkül letörölt. Azóta minden nehezebb. Betegnek tart, fanatikusnak, mániákusnak, meg már olyat is mondott hogy pedofil vagyok, néha a feljelentést is meglebegteti, és nem értem, miért. Múltkor összefutottunk utcán, beszélni akartm vele, úgy meg volt rémülve.. úgy január végén, február közepén kénytelen voltam egy közös ismerősünk címéről beszélni vele, ahol persze lebuktam, de nem bántam.. Akkor nagyon, de nagyon csúnyán veszekedtünk, azt mondja, utál már, és bár az emlékem is kitörölhetné, minél hamarabb, meg azt mondja, túlságosan nyomulok. Később, pár nap múlva megkerestem, emailben, boldog névnapot kívánni, viszonylag jól reagált. Aztán újból elhallgatott, felvettem másik MSNcímről, kb. 4-5 mondatot tudtunk beszélni, mert letiltott, újból – aztán írtam neki egy marha hosszú emailt, amiben úgy az egészet összefoglaltam, kedvesen, nem erőszakosan, hogy mennyire szeretem, mennyit jelent nekem, ohgy mennyire megbántam... és azóta eltűnt, a legrosszabb, hogy utána még írtam egy kiakadós mailt, amt nem olvasott el, elég hisztisre sikerült. Én nem tudok már mit tenni. Eltűnt most pár napja, és azt sem tudom, mi van vele. Nem tudom, mit tehetnék. Annyi mindent feladtam már miatta, annyi mindenről, és mindenkiről lemondtam érte, hogy lássa már, mennyire megbántam, és hogy mennyire ő kell nekem, hogy visszanyerjem a bizalmát, megbocsásson, és legalább próbáljuk valahogy újrakezdnei. Nagyon sok lányt ismertem meg az utóbbi időben, és rájöttem, hogy ilyen lányt én még sosem találtam. Komolyan mondom, ott tartok, hogy az én sorsom már nem érdekel, és bár meghalnék, ha ezzel a lánnyal már semmi nem lehet. Ha létezik „Igazi”, akkor nekem Ő az, én kb. 1 lánynál voltam hasonlóképp kitartó, de az más helyzet volt, alapjáraton nem vagyok ilyen. De már beleőrülök, hogy Vele álmodok folyton. Nem érdkeel, ha megdöglök, ha elmegy a munka, a suli, semmi nem, mert én nem bírok nélküle élni, és sajnso ez nem túlzás, vagy pofázás. Több, mint fél éve olyan inteznív szerelmet érzek iránta, amit még senki iránt. Nem tudom, szerintetek van ebből kiút? Vagy van erre valamilyen megoldás? Azon kívül, hogy elfelejtem?

Nem akar megbocsátani, bármit is teszek, megmakacsolja magát. És én ebbe beledöglök... Segítsetek...

Bocs, ha mocskosul hosszú lett, és aki nem olvassa el, megértem, de aki elolvassa, annak megköszönöm, és a válaszát is...

Egy kapitális marha..


2010. febr. 4. 23:07
1 2 3 4 5 6
 11/52 A kérdező kommentje:
ja és persze vannak még ilyen ínyencsségek, hogy közösségi oldalakon ismerősnek jelölöm, kapásból elutasít, közben minden félkegyelműt, akit nem is ismer, ismerősnek jelöl. amúgy korunk: 23, 14.
2010. febr. 5. 00:12
 12/52 anonim válasza:
Figyi engem 2 hónapja dobott a volt barátnőm és van már valakije de szerelmes vagyok még mindig. Próbáltam visszaszerezni, de sikertelenül. Küldtem neki sms-t, hogy szeretem. Régebben jobban fogadta:D Tudom, hogy ilyenkor nem tudsz ésszerűen cselekedni, de ne zaklasd. Ez az a dolog amitől tuti, hogy rosszabb lesz. Kérd a barátaid segítségét, egy jó ideig ne keresd. Kitartás
2010. febr. 5. 00:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/52 anonim ***** válasza:

Szállj le a csajról.

Figyelj, ez tényleg durva. Egyrészt az, hogy ekkora korkülönbség van köztetek...Ez nem számítana ha te pl 43 lennél,ő meg 33,de most ez rengeteg! Felnőtt férfi vagy,ő meg egy kislány.

A másik az, hogy az egyedüli oka annak, hogy még nem jelentett fel, vagy az apja haverjai nem vertek agyon, az pontosan az, hogy még egy kislány, és nem tudja, hogy hogyan is kéne ehhez hozzáállni.

Voltam hasonló helyzetben és az én "udvarlóm" akkor komolyan vette és nem keresett többé,amikor azt mondtam, hogy apám saját kezűleg akarja eltenni láb alól és hogy szólok a rendőrségnek. De ezek szerint te súlyosabb arc vagy.

Csak azt tudom ajánlani, hogy hagyd békén végre a kiscsajt, hagyd, hogy nyugodt élete legyen, és lassan majd te is megbékélsz magaddal.

2010. febr. 5. 00:54
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/52 anonim ***** válasza:
A csaj helyében én is félnék tőled.Bocs.
2010. febr. 5. 01:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/52 anonim ***** válasza:

te nem marha vagy, hanem beteg... sajna

csak el ne durvuljon

2010. febr. 5. 01:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/52 anonim válasza:
mindenképpen békén kell hagynod, ezzel csak még jobban eltávolítod magad mellől. 14 évesen még egyáltalán nem fejlődött ki a jelleme, nagyon sokat fog változni, kevésbé lesz aranyos, stb. szóval szerintem tényleg hagynod kéne, és keresned más lányt, akár felejteni, ha úgy érzed ő a nagy ő. lehetséges hogy egy kis szünet után,ha nem zaklatod (mert ez zaklatás), akkor még beszélni is hajlandó lesz veled. egyelőre próbáld barátként kezelni, és tényleg, ismerkedni minél többet. ez így neked sem jó!
2010. febr. 5. 01:55
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/52 anonim ***** válasza:

egy 14 éves nem ismeri még a szerelmet...

21/F

2010. febr. 5. 02:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/52 A kérdező kommentje:
De most miért lennék beteg? Tudom, k*rva rémisztő, én sem értem magam, de úgy szeretem. :( De miért akarna feljelenteni? Ha kölcsönös volt a szeretet, szerelem, és voltaképp nem zaklatom... Tehát nem követelek tőle semmit, nem járok utána, nem követem, nem bombázom levelekkel, általában, nem loholok utána, ilyesmi. Csak szeretném végre megérteni, miért nem lehetünk jóban? Megbeszélni vele a dolgokat...
2010. febr. 5. 11:43
 19/52 A kérdező kommentje:

01:00 - miért félnél?

01:06 - ez távdiagnózis, doktor úr, vagy csak olyan köznépi "doktorizmus"?

2010. febr. 5. 11:54
 20/52 anonim ***** válasza:

00:54 vagyok.

Te magad is leírtad, hogy mi lehetne az oka annak, hogy fenyegetett feljelentéssel, hogy betegnek nevez, vagy hogy nem akar veled beszélni: hogy rémisztő vagy.

Igen, biztos megvolt a kölcsönös szerelem, szeretet, és akár még barátok is lehettetek volna a szakítás után, HA nem így reagálod le a szerelmi kapcsolatotok tönkremenetelét. Szerintem nem ezt várta tőled, egy felnőtt férfitól...Felveszed másik msn címről, más nevében beszélsz vele, a sulijához mentél (ahogy írtad), én is így viselkednék a helyében, mert ez ijesztő.

Amúgy meg csatlakozom az előttem szólóhoz, hogy heti 3-4 levél az tényleg sok, ergo sztem igenis "bombázod" a leveleiddel. Pontozz le nyugodtan, de ez a véleményem.

2010. febr. 5. 12:21
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4 5 6

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!