Gyavasag az hogy a gyerek (vagy gyerekek) miatt nem lepek ki egy megromlott hazassagbol?

Nem, inkább becsülendő.

Egy gyerek (és később a felnőtt, aki lesz belőle), akkor válik mentálisan a legegészségesebbé, hogyha egy férfi és egy nő, vagyis az apja és az anyja társaságában, közös háztartásban nő fel. A normális lelki fejlődéshez szüksége van egy apára és egy anyára is teljes időben.

A legtöbb ember pont hogy leszarja a gyereke érdekeit és inkább kilépne egy házasságból csak magára gondolva (és persze mellé még racionalizálná a fejében, hogy valójában a gyerekeinek is az a jó, ha ő elválik, miközben meg nem).

Hát szerintem inkább egyrészt megszokás másrészt valósnak vélt féltés a gyerekre nézve.

Sokáig úgy gondoltam, hogy a gyereknek az a jó ha a szülők együtt maradnak még így is, vagy legalább a látszatát keltik.

Most úgy gondolom, hogy külön is lehetséges megfelelő környezetet biztosítani a gyereknek a normális lelki fejlődésre.

Az én szüleim is elváltak és túléltem, nem úgy emlékszem vissza egyáltalán a gyerekkoromra, mintha olyan hú de rossz lett volna, sőt kifejezetten jó volt.

Szerintem baromság a gyerek miatt nem elválni, túl fogja élni, mellesleg egy normális gyerek, ha mondjuk nem is 6-7 évesen, de idősebb korában felfogja, hogy a szüleinek ez így volt jobb és nem fog rájuk haragudni meg ilyenek, amiatt mert elváltak...

6:

Ki beszélt arról, hogy a szülők ki nem állhatják egymást? Egyszerűen csak nem szeretik már egymást. Sok ember csak ezért is képes elválni, mert elmúlt a szerelem, meg ilyenek. Nem arról van szó, hogy kikaparják egymás szemét a házastársukkal, meg veszekednek egymással.

Az én szüleim válása már megváltás volt az állandó veszekedések miatt.

Szét mehettek volna már hamarabb is, csak anyagilag nem volt rá korábban lehetőség.

Szóval én a válás mellett vagyok, főleg ha veszekedtek vagy durvább dolgok történnek.