Nem akarok gyereket. Fog ez még változni? Vagy csak a párom miatt gondolom így?

Ő hol akar, hol nem.

(elő élet: Van köztünk 12 év. (én 24, ő 36)Neki van egy 10 éves fia, akit 3 éve már közösen nevelünk.)

Mikor megszületett a haverja lánya, akkor akart. Kérdezte, mit szólok hozzá. Mondtam, majd ha nem egy pici szobát bérlünk, akkor lehet róla szó. (rossz anyagi körülmények közé nem vagyok hajlandó)

Azóta eltelt pár év. Magunkhoz vettük a fiát. Most már házat bérlünk. Párom jól keres, én is. Stabilabb az anyagi helyzetünk, mint eddig bármikor, de persze mindig lehetne jobb. (saját házra gyűjtünk)

Tavaly szilveszterkor feljött ez a téma a barátokkal. A párom azt mondta, ha terhes lennék, megkérne, hogy vetessük el. Aztán félig viccből hozzá tette, hogy neki nem kell gyerek. Ha nekem kell, majd lesz mástól, tőle nem.

Ezt hirtelen nem tudtam mire vélni. Most szüljek gyereket mástól, ha nekem kell, míg együtt vagyunk, vagy ha én úgy döntök, hogy gyereket akarok, akkor hagyjam el? Nem válaszolt semmit. Tudom, hogy ez nagyon buta libásan hangzik, de ő nagyon ragaszkodik hozzám. Bármit megtesz nekem/értem. Komolyan.

Nagyon rosszul esett ez a kijelentése, de nem mondtam rá semmit, mert egyenlőre úgy érzem én nem is akarok babát.

Aztán néha elejt egy-egy megjegyzést, hogy majd a mi gyerekünkkel is így meg úgy bánnék...

Régebben mindig úgy képzeltem el a 40'-es éveimet, hogy van 2 rosszcsont, de illedelmes kisfiam, vagy egy fiam és egy vagány kislányom.

Most meg rosszul vagyok a gyerek hisztiktől és elborzadok, ha látom, milyenek a mai gyerekek. Idegesítőek.

De mi van, ha meggondolom magam? Létezik, hogy változik a véleményem? Létezik, hogy csak a párom bizonytalan felfogása miatt nem akarok gyereket?

Mostanában elkezdték kérdezgetni a rokonok is és nem tudom mit mondjak rá.