Beleszerettem. Nem az a kérdésem, én, mit tegyek, mert ezt úgy is magamnak kell eldöntenem, hanem az, hogy Ti mit tennétek?

Ez egy elég hosszú történet, nem tudom, hogy röviden, hogy fogom tudni leírni.

Van egy srác, nem rég óta ismerjük egymást. Eleinte nem jött be, később egyre szimpatikusabb lett. Jó barátok lettünk/vagyunk. Bármiről tudunk beszélgetni.

Felvetődött egy kérdés, mi lenne, ha alkalmi szeretők lennénk. Persze több feltétele is volt mind a két oldalról a dolognak, a legfontosabbakat emelném ki, egyikünknek sem lehet ez alatt kapcsolata, senki nem tudhatja, és, ha úgy érezzük, kezdünk mélyebb érzelmeket érezni, mondjuk el.

Azóta több barátnője is volt, de betartottuk a feltételeket. De amikor szakít, mindig visszajön hozzám. És én meg azt hiszem, közben beleszerettem, de nem merem neki elmondani, mert félek a következményektől, de a lelkiismeretem, nem hagy nyugodni.

Mik lehetnek a következmények... Kerülni fog és nem fog többet keresni, se barátként, se szeretőként.

És bár fáj, ha mással látom, mégis valahogy örülök, hogy boldog. És mégis engem is örömmel tölt el, hogy tudom, hozzám fog jönni, ha vége lesz a kapcsolatának. Én meg szeretném, ezeket a ritka, rövid alkalmakat is kihasználni arra, hogy vele lehessek és még, ha csak ezekben a kis időkben is, de boldog lehessek vele.

A kérdésem, tudjátok...