Hogyan tudnek segiteni a baratnomnek? (onertekelesi problemak)

Mondj neki szépeket, például hogy épp ezért meg azért szereted (mondjuk valamelyik testreszeert) bitasd, akár jatszhattok jár a puszi a szép helyre (hamar petting) és akkor ott elmondjatok hogy mi miért tetszik a masikban felvaltva és valahova puszit nyomtok, az elején nem durván, mondjuk homlok, száj, utána nyak, aztán ha belelendultok a cuki poci és egyebek :D

Egyébként ha nem akarod, hogy koplaljon, utcán sétálok, meglatsz egy vékony lányt és megjegyzed, hogy sokkal szexibb (a barátnőd), mint az a túl vékony lány, akin semmit sem lehet fogni.

Nem tudom mennyire tudod komolyan venni ezeket az ötleteket, de szerintem nyugodtan merits, nekem is önértékelési problémáim voltak (túl vékony vagyok, se mellem se seggem), hát kikuraltak belőle, és hát... Félig meddig tapasztalatbol mondtam :D

L/17

Igazából sok mindent nem tudsz tenni ellene. Ez is csak a huszadik század furcsa és szükségtelen ideáljainak köszönhető... Én 17 éves vagyok. Önképzavarom volt 13-14 évesen, de nem hánytattam magam, és eleget ettem, mégis legszívesebben meghaltam volna, minthogy "ilyen kövér legyek!" Mára teljesen helyrejöttem. Hogy hogyan, azt pontosan nem tudom. De a baráti körömben lévő lányok nagy része a mai napig küzd az anorexia, vagy bulémia tüneteivel. Az egyik barátnőm nem eszik eleget, a másik hánytatja magát, a harmadik vmi tablettákat szed, a negyedik koplal. És még nem beszéltem a depresszióról. Én annyit teszek, hogy figyelek, hogy ha a közelembe vannak mindig egyenek. Ezt úgy érem el, hogyha tudom, hogy már nagyon régen evett, akkor felhozom, hogy én már milyen éhes vagyok, és együnk vmit. Sütök nekik sütit, ha tudok, de természetesen paleot, vagy olyat, amiben kevés a kalória, hogy ne legyen bűntudatuk annyira, ha esznek belőle. Mond neki, hogy milyen szép, vagy hogy milyen jó most az alakja, hogy milyen csinos, vagy dícsérd meg a ruháját, a lényeg, hogy ne tűnjön fel neki, hogy mindig ugyan azt mondod. És ne csak a külsejét dícsérd. A belsejét is. Most, hogy így jobban belegondolok, én is kb akkor jöttem ki ebből az egészből, mikor "megszerettem magamat". Szóval én csak annyit mondok, hogy kitartás! :)

17/L