Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Volt már veletek olyan, hogy éreztétek hogy szakítani akartok viszont nem akarjátok elveszíteni a másik felet? Mi lett a vége?
Ebben a helyzetben vagyok én is és teljesen tanácstalan vagyok. Szükségem volna pár tanácsra. A lényeg, hogy másfél éve vagyunk együtt a barátnőmmel, de már érzem, hogy kezdjük unni egymást, és egyre nagyobb a féltékenység. Az a baj, hogy szeretem és ha szakítanék én is összetörnék, viszont érzem, hogy ez nem működik már. Vele sem vagyok boldog de nélküle sem. Mit tanácsoltok? Hasonló helyzet?
22/F
Ugyan már, honnan tudod hogy nélküle nem lennél boldog ha nem is szakítottatok még?
Amúgy meg ami nem megy nem kell erőltetni, még a nyugodt egyedüllét is jobb mint egy boldogtalan párkapcsolat, vegyél egy nagy levegőt, legyél határozott és ha nem érzed hogy ez menthető vagy nem is akarod már megmenteni, akkor szakíts.....hidd el, hogy minden csak szokás kérdése, ahogy egy társhoz, úgy az egyedülléthez is hozzá lehet szokni, van előnye ahogy hátránya is, de előbb-utóbb betölti más az űrt.....
2 ev utan szakitott velem a baratom. Ha rajtam mulna meg most is egyutt lennek. Mindkettonkben mar a kapcsolat vege fele megfogalmazodtak a dolgok, de csak neki volt batorsaga kimondani. Aznap osszeestem, beszelni nem tudtam a sirastol. Apukammal rettentoen jo a kapcsolatom, es nagyon meg tudott nyugtatni. 3 honap utan ereztem "buntelennek" a pasizast.
A kapcsolatunk zatonyrafutasanak oka az volt, hogy nagyon nem voltunk egyformak.. De ez mind hozzaalass, ertekrendben nyilvanult meg ami elegge fontos.
20/l
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!