Most tényleg én nem vagyok elég megértő?

Szerdán bevitte a mentő a testvéremet kórházba, kiderül, hogy skizofréniában szenved. Szombaton megütötte anyát is és engem is, ezért tudtuk elvitetni. Azóta folyamatosan bejártunk hozzá amikor csak tudtunk. Én vigasztalom anyát mert az elmúlt néhány napban folyamatosan rátört a sírás. Egyszer éjszaka én is elsírtam magam. Minden nap felhívtam barátnőmet és elmeséltem mi a helyzet, hogy testvérem megütötte anyát és engem, kénytelen voltam lefújni paprika spray-vel és most a kórházban kezelik szerda óta a zárt osztályon. Én barátnőmtől támogatást vártam és igaz hogy megnyugtatott, hogy testvéremnek ettől csak jobb lesz mert lesz esélye a gyógyulásra, de viszont folyamatosan már csütörtök óta az a legnagyobb gondja barátnőmnek így is, hogy azóta nem találkoztunk. Mikor felhívom, tök közönyös velem és nem tud semmit mondani. Csak egy szavas válaszokat ad, meg amolyan érzelem menteset, mintha durcáskodna, hogy 7 napja nem látott meg mondta ma is, hogy ma unatkozott mert hogy a barátnői nem értek rá egész végig ma sem, meg eddig sem, mert hogy mindegyik a pasijával volt... Szerintetek ez normális dolog, hogy engem ekkora trauma ért és neki ez a legnagyobb baja, hogy nem találkoztunk ezen a héten? Folyton azt mondogatja, hogy "én megértem ami veled van de te is megérthetnél engem!" Aztán mikor felhoztam neki hogy mikor ő elment nyaralni egy hétre és én nem panaszkodtam, ő azzal jött, hogy az nyaralás volt és hogy ő külföldön volt én meg itt vagyok 20 kilométerre és nem is találkoztunk őszi szünet alatt. 18/F 18/L