Én reagálom túl? Vagy tényleg én futok utána?

Úgy érzem, hogy ha én nem teszek érte, akkor nem is találkozunk. Úgy értem, ha dolgozik, én megyek fel elé és van, hogy egy órát várok rá. Ha jön haza egy órára akar csak összefutni, mert ő fáradt. (Igaz, nekem kell többet utazni.) De ha haza is megy, akkor sem alszik, és így is később fekszik le. Egyszer kétszer vár engem meg, ha jövök suliból. És mikor mondom, hogy akkor menjen haza, azt mondja, ok. Nem érti, hogy jól esne, ha ő mondaná, hogy látni akar és egy kis időt együtt tölteni. (És úgy érzem, hogy nekem kell mindig dönteni és meg mondani, hogy mit tegyen.)

19L