Miért mondják azt, hogy én szakítottam?

A barátnőm az utóbbi időben túl sok pozitív dolgot sorakoztatott fel az exéről, s hiába kértem,hogy ne, csak nem hagyta abba. (mindig ő jutott eszébe erről meg arról, meg hogy ja igen ott volt vele is és az miylen jó volt stb...) és elegem lett megmondtam neki,hogy akkor tessék választani, megy vissza az exéhez és dicsérheti őt, vagy velem marad és befejezi ezt.

Viszont ő ezt rosszul vette,kicsit félreértette és elkezdte mondani,hogy néhány dologban pedig igazán lehettem volna olyan mint a volt barátja és akkor nem így alakulna a dolog blabla.

A múltidőből és a stílusból számomra egyértelmű lett a döntés, és bár nem mondtuk ki, de már nem vagyunk együtt, és a szakításról csak mint megtörtént dologról beszélünk.

Viszont mindenki azt gondolja/mondja,hogy én hagytam ott őt, pedig én csak azt akartam,hogy döntse el ő mit szeretne, de szerintem ebből nem vonható le,hogy igen én szakítottam vele.