Hogy bízhatnék valaha még férfiben, viszonzott szerelemben? ( 27/N)

sziasztok, egy hete szakított velem a párom, akiről minden tekintetben azt gondoltam, életem párja. Nem csak szerelmes voltam belé, de tiszteltem, szerettem, felnéztem rá. Bejelentette, hogy nem látja a jövőjét a kapcsolatunknak, és szerinte érzelmileg sem vagyunk egy hullámhosszon. Egy évig voltunk együtt, három hónapig egytt is laktunk. Jól kijöttünk, a szex is jó volt ( több mint jó), sokat és tartalmasakat beszélgettünk. HAsonló igényeink is voltak,minden téren. Szakított, azt mondta a döntése végleges, és jobb, ha minél előbb elköltözök. Másnap már visszaköltöztem a tesómhoz. Nem tudom, mit tehetnék, teljesen le vagyok taglózva. Elmondta azt is, hogy soha nem volt belém szerelmes, de azt remélte, majd az lesz.Mindig várt,hogy majd érez valami olyant,de nem sikerült neki. Amúgy végig gyengéd, figyelmes volt velem, igyekezett a kedvemben járni. Nem is értem ezt az egészet, hiába kérdeztem, csak azt mondta, hogy részéről már ezt érzi egy ideje, és most kész, vége, ennyi volt. NEm keres, nem hív, és mondta, én se tegyem. A közösségi oldalon látom, hogy jól elvan, még ismerkedik is. Össze vagyok törve, nem hiszem el, hogy ennyit jelentett az egy évünk. Azt se tudom, hogy tudnék így bízni ezentúl férfiben. 27 éves vagyok ( ő is ennyi), és eddig rajta kívül csak egy férfi volt az életemben, de arról éreztem, hogy nem ő az igazi. Egy hete nem tudok enni, aludni, és elhatározom, hogy most vége, de ismét visszazuhanok. Őszintén, úgy érzem, a legjobb lenne meghalni. Ti hogyan éltétek túl? És jött utána még olyan ember, akitigazinak éreztetek? sőt, még jobbnak is, mint akire azt gondoltátok, ő az igazi? úgy érzem, belepusztulok a bánatba. Nem hiszem el, hogy csak ennyit jelentettem neki.