Szerintetek egyenrangú ez a két téma/probléma?

Az a helyzet, hogy a barátommal ritkán találkozunk a munkája miatt, ezért legtöbbször neten tudunk beszélgetni. Volt egy időszak, amikor minden munkahelyi stresszt rajtam vezetett le, mindig bármit csináltam, én voltam a bunkó. Megkértem, hogy ha ezt fejezze be, különben nem áll szándékomban tovább folytatni a kapcsolatunkat.

A másik probléma az enyém. Elkezdtem diétázni, meg edzeni, mert az elmúlt egy évben felszedtem egy kis felesleget. Megkértem anyát is, hogy néha azért legyenek olyan dolgok is itthon, ami nem tömör zsír, cukor, szénhidrát, hogy diéta alatt is ehessek belőle.

Ehhez képest úgyan úgy főz, rengeteg zsírral, 2cm vastagon áll az olaj az étel tetején, nagyon sok cukorral, és tömör fehérlisztes kenyereket süt, más nincs is itthon. Tanuló vagyok még, nincs keresetem, csak minimális ösztöndíjam, diákmunkára meg nincs időm. Így ha elfogy a pénzem, és nincs miből normális ételt vennem, itthon meg csak tocsogós zsiros van, és nem azt eszem, akkor éhes maradok.

pár napja elég mérgesen elmeséltem ezt a barátomnak, és közölte, hogy ha én megkértem őt, hogy a munkahelyi stresszt ne rajtam vezesse le, akkor én ne pattogjak neki ilyen dolgokról.

Szerintetek ez a két dolog egyenrangú? És tényleg ne meséljem el ezeket neki?