Van okom féltékenynek lenni? 5 hónapja vagyok együtt a barátnőmmel. Minden rendben van velünk. Ő 37km-re lakik tőlem.

Már régi a történet, de csak most bukkantam rá. Nekem totál ez volt, annyi különbséggel, hogy én nő vagyok és az ex-barátomra írogatott mindig egy idősebb nő, a munkatársa. Szíveket küldözgetett, az exem meg bókolt neki agyba főbe. Elmondtam százszor mennyire zavar és hogy oké, hogy munkahelyen találkozniuk kell és beszélniük, de a magánéletünkből tűnjön el, mert nem csak a barátja akar lenni... Persze ment a csomó ígéret, meg hogy nem beszélnek, aztán sunyiban mégis. Ez kb. a 8. hónapnál kezdődött. 2,5 évig bírtam, de sztem sokáig vártam, hogy kidobjam a francba. Utána még három hónapig zaklatott a srác, de hogy minek? Idén pedig össze is költözött a nála 14 évvel idősebb kétgyerekes házas nővel... valószínűleg nem azért, mert én bebeszéltem magamnak, ahogy ő ezt akkor mondta nekem. Szerintem míg együtt voltunk addig is megcsalt engem vele, de ezt biztosra nem tudom.

De remélem Nektek nem fajult idáig.

Mindenesetre életem legjobb döntését hoztam meg a szakítással, mert a jelenlegi (és remélem az utolsó is) párom a legfantasztikusabb ember a világon - legalábbis nekem.