Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Férfiak! Titeket zavarna ez a "különbség"?
27 éves vagyok. Rólam röviden annyit, hogy hazai viszonylatban elég jól keresek, vezetői posztot töltök be. A munkám ebből kifolyólag elég felelősségteljes, sokat dolgozom.
Magamat ettől függetlenül a magánéletben lazának, türelmesnek és legfőképpen közvetlennek tartom :) És ami a legfontosabb két lábbal a földön járok!
Egyedül élek ( jelenleg nincs párkapcsolatom), fenntartom a házamat és van egy autóm.
A legutóbbi párommal 1 hónapja szakítottunk, a szakításunk oka pedig az volt, hogy én túl "önálló" vagyok. Zavarta, hogy többet keresek nála, és hogy kevés dolog van amiben a segítségére szorulok. Az első amiben ez kiütközött, hogy hozzám költözött és nem hagytam, hogy fizessen a rezsibe. De hiába magyaráztam neki hogy ez az én házam, én költségem, zavarta. Oké, ezt még megértettem volna.
Azt mondta nem érzi magát férfinak mellettem, mert nem vagyok gyámoltalan :)
Most kérdem én, ez tényleg ennyire zavaró lehet egy párkapcsolatban? Ennek ellenére ha elmentünk valahova közösen és fizetni akarta a mozit /éttermet stb. hagytam.
Nem fizettem én az egész nyaralásunkat pl. Szóval ilyen szélsőséges esetek nem voltak, hagytam hogy férfi legyen, egész egyszerűen csak az én dolgaim költségét nem hagytam fizetni.
Volt még pár dolog ami a kapcsolatunk kihüléséhez vezetett, de ez volt a legfőbb dolog.
Egyébként én az a fajta ember vagyok aki szerint nem a pénz, a végzettség vagy a kor határozza meg, hogy ki milyen ember.
Hazai viszonylatban én is jól keresek és én is egy kisebb vezetői posztban vagyok. Gyakorlatilag bármit megadnék egy önálló, nem gyámoltalan nőért. Tök mind1 hogy mennyit keres, egyáltalán nem zavar az sem ha többet. Csak legalább egy csekket tudjon önállóan feladni, vagy egyedül bármit is megcsinálni... Sokszor úgy érzem hogy egyedül vagyok egy kapcsolatban.
25/F
Ha olyan férfivel kerülsz össze, aki introvertáltabb jellem, akkor bizony kell az illetőnek mindenféle megerősítés. Az érzelmi részéről sokat hallunk, de ritkábban beszélünk arról, hogy ez az élet egyéb területein is szükséges. Tulajdonképpen az a baja az illetőnek, hogy szükségtelennek érzi magát melletted. Azt látja, hogy teljesen jól boldogulnál nélküle is, és nem tudja magát belehelyezni a képbe. Miért pont ő? Sokan vagyunk így ezzel, hogy kell, hogy érezzük, hogy adunk valamit a másiknak, hogy szüksége van ránk.
Sajnos ez ellen nem sokat tehetsz, csak annyit, hogy olyanokkal ismerkedsz, akik önzőbb jellemek, akik hajlamosak inkább kihasználni a jómódodat, minthogy állandóan amiatt őrlődjenek, hogy nem tudnak számodra semmit nyújtani.
Valamennyire zavaró igen. Most ugye sok nő úgy van, hogy nem akar kitartott lenni, nos a férfiak főleg nem akarnak.
Tehát zavaró lehet mindig úgy csinálnia mindent a házadban, hogy tudja azért neki nem kell fizetni. Ingyen van a víz, a fűtés, stb.
Egyébként, ha együtt éltek akkor megengedhetnéd, hogy a rezsi felét fizesse, ha látod rajta, hogy ez neki problémát okoz. Akkor ugye ketten fogyasztotok tehát a költségeknek is fele-fele arányban kellene eloszlania onnantól fogva.
Én is azt vettem észre rajta, hogy őt inkább az zavarja, hogy nem szorulok a segítségére. Egyébként is talpraesett ember vagyok keresettől függetlenül.
A helyzet az, hogy nem éltünk együtt még, csak ott aludt nálam. Ja igen, és azért ő nálam és nem fordítva, mert hozzám közel volt mind a kettőnk munkahelye. Nem gondoltam szükségesnek, hogy elkérjem a rezsi felét, amig nem lakik ott "hivatalosan". Mondjuk már mindegy, sajnos így alakult.
"ez az én házam, én költségem, zavarta"
szerintem ez a mondat volt ami betett nála :)
szóval, hogy te nem párkapcsolatnak tekintetted hanem 2 ember együtt lakásának...ugye párkapcsolatban közösek a dolgok, nem tudom mióta voltatok együtt...de szerintem összeköltözésnél ez nem jó jel, hogy valaki azt mondja, hogy az ő háza...legalábbis én így látom...
Persze nyilván olyan párt sem szeretnék aki meg rajtam élősködik, csak nehéz megtalálni a középutat.
Elég önálló személyiség vagyok és nehéz engednem a másiknak.
Pl. nem szeretem a "drága" ajándékokat, vagy azt ha valaki csak úgy meglep. Attól kicsit olyan érzésem van mintha meg akarnának vásárolni :) Nyilván egy nagyon hosszú kapcsolatban ez az érzés eltörpülne, de nagyon hosszú kapcsolatom még nem volt :)
Ha valamire szükségem van, megveszem magamnak! Ettől függetlenül jól esik ha meglepnek egy csokor virággal...
Ja, sosem mondtam neki ezt így, hogy "az én házam". Egészen egyszerűen csak azt mondtam neki, hogy nem kell pénzt adnia mikor megyek a csekkekkel a postára :)
Nem éltünk együtt szó szerint, így pl. a hűtőbe is én vásároltam be, mert bármilyen hülyén is hangzik: én voltam otthon. Ő fizetett minden más közös programnál, ebből nem volt probléma.
nem vagy egyedül :-)
bennem sem szeretik ezt a pasik
úgy oldom meg h megkérem erre arra
pl apróbb háztartási dolgok vagy kocsi úgy
vagy más olyan ami ált pasis dolog
utána megdicsérem és puszi egyebek :-)
így fontosnak érzi magát
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!