Fiúk, ti szoktatok sirni lányok miatt? Olyanért is, akikkel nem jártok? Az olyan kemény idegzetű fiúk is sirnak? Kort is irjatok, kérlek

Kevés lánybarátom van, jobban figyelek rájuk, néha ha barátnőm rossz hangulatban van, akkor nekem sincs jobb kedvem. Sírni még nem sírtam.

18/f

Nekem volt egyszer. Annyira más ligában játszott a csaj mint én, hogy esélyem se lehetett nála, így nem próbáltam meg. Aztán addig idegeskedtem ezen, hogy valahogy le kellett vezetni.

19f

én a saját nagymamám temetését végigbírtam sírás nélkül, szóval "kemény"-nek tartom magam.

de amikor az előző barátnőm szakított velem, elbőgtem magam a kávézóban..

22f

A barátnőm vagy is a volt barátnőm pont tavaly karácsony előtt 1 héttel szakított velem.

Ez elég váratlan volt, részemről, mivel alapból karácsony a szeretetünnepe és én nagyon készültem rá, mert első barátnőm volt, 8 hónapja voltunk együtt, és nagyon jól megszerveztük az egész ünnepet, mert itt is lettünk volna, meg náluk is, szóval minden jó volt. De előtte lévő hónapok is csodásak voltak, én félénk típus vagyok, és csendes, visszahúzódó, de ugyanakkor akivel jó a viszonyom azokkal nagyon jól kiszoktam jönni.

A volt barátnőm nagyon kedves, aranyos, és szép lány volt. A munkahelyemen ismertem meg, már az első pillanattól fogva nagyon tetszett, de sokáig nem mertem őt megszólítani, mivel félelmet éreztem, meg sokszor csak egy pillanatra láttuk egymást, persze a köszönő viszony megvolt, de nem egy részen dolgoztunk csak időnként futottunk össze. Aztán a dolog ott kezdődött hogy áthelyeztek másik részlegre, ahol ő is dolgozott, és szinte mindenhol együtt voltunk, mivel olyan munkáink voltak hogy nem volt megszabva hogy mikor van szünet és mikor nem, mindenki akkor ment szünetre amikor épp ráért és akkor kajált amikor akart, így volt olyan nap amikor csak kettesben voltunk az étkezőben mert így jött ki a dolog, és akkor eléggé paráztam, de ő odaült velem szembe és elkezdtünk beszélgetni, e is mutatkoztunk egymásnak, és onnantól kezdve fülig belé estem. Elhívtam randira pár nappal később, és örömmel eljött velem, szimpatikus voltam neki, egyre többet beszélgettünk, rengeteget voltunk együtt, és utána össze is jöttünk. Utána sajnos pár hónappal később történt egy gond a munkahelyünkön és az egész műszakot kirúgták, a kis főnököktől és a csoportvezetőktől, meg a mérnököktől kezdve mindenkit kirúgtak, még a 2 takarítót is akik a raktárat meg a gépeket takarították, pedig ők akkor nem is dolgoztak bent mert ők állandó nappalos műszakban voltak 12 órában és csak 2 naponta jártak be dolgozni. Akkor külön váltak útjaink, én szerencsére maradtam a cégen belül mert a régi részlegemre visszavettek mivel ott még megvolt az ismeretségem, meg tudták jól hogy közöm nem volt a balhéhoz, a barátnőm meg máshová került. De utána is jó volt minden, de jöttek az ünnepek, és a barátnőm összejött egy sráccal ott a helyükön amit persze csak utólag tudtam meg, bár azt tudtam hogy haverkodnak mert be lettem mutatva meg el voltam vele én is. De a barátnőm akkor meg is csalt egyszer amit nem vallott be, meg nem is jöttem rá. De viszont a srác kapott egy munkaehetőséget Angliába és ezt meg is ünnepeltük hogy megy viszont a barátnőmnek is mondta a lehetőséget hogy ő is mehet vele, ezt előttem mondta de azt is hogy havonta hazajárhat 1 hétre. A barátnőm nem akart menni, bár én elengedtem volna mert nagy lehetősége lett volna kint.

Végül karácsony előtt összejött a sráccal, és bár nem bírta visszafogni az érzelmeit, így beismerte hogy engem már nem szeret csak barátként de 2 hétig nem merte ezt nekem elmondani. a kapcsolatukat titkolták és elég jól. Utána a barátnőm elhívott engem és megbeszéltük a dolgokat, nagyon szomorú voltam már akkor is, ő is az volt, mondta hogy minden szép és jó volt velem, de rájött hogy neki nem ez kell. Akkor nem mondta el hogy mi a tényleges helyzet de mondta hogy ő új életet akar kezdeni mert másra vágyik. Én szomorú voltam de elengedtem. Bár nagyon nagyon hiányzott de nem sírtam el magam mert kemény srác vagyok, bár karácsonykor nagyon maga alatt voltam, de akkor sem sírtam meg semmit. Viszont január végén kaptam egy levelet Angliából, A volt barátnőmtől, ő írta kézzel és mindent leírt nekem, arról hogy hazudott a dolgokról és furdalta őt a lelki ismeret de végül leírta őszintén hogy a sráccal ment ki, és vele él, és nagyon boldog vele, de úgy gondolta úgy tisztességes ha nekem elmondja mindezt. Mert elvégre szakításunk után nem beszéltünk és nem is zaklattam így ő úgy érezte mindent megoszt velem hogy tudjam, mert jogom van hozzá. Na akkor nagyon kiborultam, akkor olyan szinten elsírtam magam hogy az eszméletlen, 2 órán keresztül ment a dolog leginkább, amikor anyám hazajött munkahelyéről rajtakapott a dolgon de nem bírtam abbahagyni, egyben szégyelltem is magam emiatt, mert én cikiek éreztem de ugyanakkor örültem hogy van aki picit megtudott vigasztalni. Igazából akkor jött ki rajtam miden érzelem, igazán akkor fogtam fel hogy elvesztettem azt a lányt akit őszintén szerettem. Pocsék érzés volt, még hetekig rosszul éreztem magam emiatt.

Viszont túlléptem rajta, és tovább élem az életem, 2 hónapja ismertem meg mostani barátnőmet aki teljesen más lány, nagyon kedves, és hihetetlen humoros, szinte olyan mint én. Sokkal értékesebb mint a volt barátnőm, és mellette végre tovább tudtam lépni. De akkor is elsírtam magam, bár az örömben volt amikor összejöttünk, mert nagyon megszerettem és nagyon örültem hogy kaptam egy olyan barátnőt aki szinte olyan mint én, és hihetetlen kedves velem, mert a volt barátnőm nem volt ennyire. De az tetszett meg a jelenlegi barátnőmbe hogy nagyon egyéni csaj, és nagyon jó, egyedi stílusa van, okos, meg hihetetlen kreatív és ugyanaz érdekli őt mint engem, ugyanazokat a zenéket hallgatja, és ő az aki felébresztette bennem a romantikus énemet. Sosem éreztem azt amit az előző barátnőmnél, soha. És ez a legszebb az egészben :)

Igen, volt már ilyen nem egyszer

18