Mit gondoltok erről a történetemről?

Félévig jártam egy fiúval.Elméletileg nagyon szeretett.Majd összejött egy másik lánnyal.Ezek után mikor mondtam neki hogy még szeretem.Annyit mondott: Jó,de nekem már van már másik.Nagyon szíven ütöttek a szavai.Mintha csak egy tárgy volnék,úgy beszélt rólam.

Aztán én (nagyon szégyellem ezt) nemcsak rá de az anyukájára is megharagudtam.Nyomdafestéket nem tűrő levelet írtam neki az egyik közösségi oldalon.A fiú két hétig levegőnek nézett ezek után.

Aztán a lány 2 hónap után szakított vele.Az exemet én vigasztaltam nagyon összetört.Mondtam neki hogy szeretem.Erre azt felelte tudom,de én a volt barátnőmet szeretem.

A fiú anyukája a neki írt levelem miatt még azt is megtiltotta hogy beszélgessek a fiával.Szászor bocsánatot kértem,de nem használt semmi.Aztán az exem volt barátnője leballagott.És a volt barátom egyik nap imádott,másik nap pedig elutasító volt.

Majd bejelentettem neki elköltözünk,szóval nem lát többet.Szomorú lett.Sírt.Sok közös délutánt töltöttünk együtt el.Megsimogatta az arcomat és átölelt mikor sírtam.Majd amikor megakartam csókolni hátrált majd csak megcsókolt újra és újra.Azt mondta nem akar haraggal elválni tőlem és hogy sose felejt el és hogy hív és hogy lesz talink is meg hogy az anyukájával is beszél.

Erre az utolsó napunkon azt mondta csak egyetlen fiú illik hozzám és ez a fiú ő.Meg megölelt.De azt mondta menjek mihamarább el mert jönnek a szülei.És megérkeztek és látták amint megölelt.Majd hallottam amint azt mondta az exem az anyukájának,csak azért öleltem meg mert úgyse látom többet és hadd örüljön még egy kicsit.Fájt.

Aznap este beszéltünk telón.Majd másnap kaptam egy üzit: Ne írj többet és hagyj békén örökre.

Vajon szeretett valaha? Mit jelentettek a szavai?