Mitévő legyek az életemmel?

Na hát ez vicces. Én is pont a munkám miatt nem várom a hétfőt. Mondjuk eddig dolgoztam szombatonként, most már azt nem kell, helyette sokkal keményebben kell dolgozni.. -_-

hát sajnos ez van. A pénzért meg kell dolgozni, még ha nem is olyan sok. Ja amúgy igen, ez is ilyen ideg őrlő meló, ennél már az a durvább amik kin mennek Keleten a szalagoknál, van 10 perc szüneted azt egész nap nyomasd hogy elérd a betarthatatlan kvotát.

De próbáld feldobni magad valamivel. Pl pont ilyennel gondolj arra, hogy annyira nincs is rossz dolgod. Persze oké, ez nem feltétlen segít, de ha meg csak magadba süllyedsz az se jobb.

Én is alig tudok ismerkedni, mert amíg bejárok a munkába meg dolgozok alig marad időm.-

1. Cél nélkül sz*r élni, valószínűleg azért adod fel, mert így kényelmesebb, és nem vagy ráutalva arra, hogy küzdj bármiért is. Ha úgy gondolod, menj el pl. önkénteskedni mondjuk egy hétre beteg emberekhez, gyerekekhez, akiknek küszködniük kell, mégse adják fel. Túl kényelmes vagy, ez a nagy baj.

2. Ne azért akarj megváltozni, hogy pl. barátnőd legyen, hanem önmagadért. Tudom, ez így közhely, de igaz. A félénkséged próbáld levetkőzni, és próbálj beszélgetni a csajokkal, gyakorold a kommunikációt. Apránként ebben is tudsz gyakorlatot szerezni, csak ne add fel. Keress társaságot, valami hobbit, ott is jól lehet ismerkedni. Amúgy csak zárójelben teszem hozzá, amióta kicsit nyitottabb lettem, egy nem is akármilyen csaj ugrik folyton a nyakamba, simogatjuk egymást, ölelkezünk, majdnem le is smároltuk egymást, pedig tényleg nem vagyok nagy szám.

3. Ha úgy gondolod, hogy valami félresiklott az életedben, akkor próbálj ki egy pszichót. Nem vicc, és szégyellned sem kell. Lehet, hogy van is valami problémád, rólam pl. ott derült ki, hogy a betegségem miatt voltam félénk, zárkózott stb. Talán vannak depresszív hajlamaid, nem tudom.

áh kérdező nem gáz. Én is éreztem hasonlóan, illetve ez annyira nem is múlt idő. Hát igen amikor hirtelen felelősség plusz önállóság hullik a nyakadba attól érezhetsz ilyeneket.

Hirtelen elgondolkozol mihez lenne kedved inkább. Amire amikor szabadon tehettél bármit, nem volt felelősség, kötöttség, nem gondoltál mert bármikor megtehetted volna, nem volt fontos.

Én nekem is cikáznak itt mindenféle gondolatok, érzések, hogy óó kellet ez nekem, plusz munka plusz felelősség, minden, nincs több lazsálás,, [még leírni is rossz] DEE ez az igazság, meg hát előbb utóbb fel kell nőni sajnos.

NA amúgy ilyet pont érzek én is, hogy óó én hülye bevállaltam ezt a sok mindent, még bőven ráértem volna ezzel. De amikor így döntöttem akkor ez nem tűnt ilyen evidensnek, hát ez van. Figy ne add fel. Nekem is ezt mondta egy kedves kolléganő.

SŐT te még jó helyzetben vagy, az én kollégáim, hát kb. 1 ember akivel dolgozom egész nap, egy nyugdíjas anti-szoc hülye,, és rohadtul lefáraszt az egész nap, nem maga a munka ááá nem, jó is lenne, hanem a légkör. Nincsenek dumálások stb.

Szóval mielőtt esetleg tennél egy meggondolatlan lépést, vigyáz! ha szereted a munkahelyed,,, vagy inkább úgy mondom nincs vele komolyabb bajod, akkor ne hagyd ott.

Majd alakul ez nyugi. Magamat is ezzel próbálom motiválni. Meg egy korábbi kolléganő a cool munkahelyemről ahol tök jó fej kollégáim voltak, azt mondta ugye, hogy hát akkor leszel menő csávó meg stb, ha megállod a helyed, nem rögtön sírva menekülsz. Akármilyen szar is, ne keseredj el annyira.

Amúgy tudom hogy ez nem feltétlen segít, nekem is mondják ezeket amikor tök szarul érzem magam. De sokszor olyan hogy "fasza, és most mit kezdjek vele". Mint hogy más összetenné a kezét hogy munkája legyen, jó oké, szóval ettől nekem nem lesz jobb, de egyébként igaz.

Mert belegondolsz, valahol igaz, tehát van pl aki vidékről jár be, és mondjuk 1,5-2 óra neki egy irányba az út tehát, oda-vissza 3-4 óra... az mi?? napi 8 óra (plusz általában +20perc a kaja szünet ledolgozása) +4 és kb marad 1-2 óra szabad ideje... és miért, hogy kapjon valami alap összeget amiből alig tud félre tenni (ha tud egyáltalán)..

hát ja. Szerintem nyugi. Egész jól állsz, én 25 vagyok. Te apukádnál dolgozol, az talán előny, jó fejek a kollégák elvileg, edzel, majd még javulni fog ez szerintem. De ja h hétvégén próbálj meg valami programot csinálni, esetleg ha van tesód vagy egész családdal menyetek el valahova. Plázába akár ilyesmi, főleg ha Budapesten vagytok.

Egyetlen mondatban megpróbálom kifejezni :)

Az életben bármi lehetséges, minden odabent dől el, tudod, aki nem mer az nem nyer!

u.i: Ülj le. Kérdezd meg magatól, hogyha belevágsz ismeretlen dolgokba, olyat csinálsz, amit eddig még nem, akkor mit veszíthetsz?

Arra fogsz jutni, hogy semmit. Innéttől kezdve, miről beszélünk? :)