Miért nem elfogadott társadalmilag az, hogy ha az ember egyedülálló? (Részletek a leírásban)

"miért nem értik meg az emberek, hogy jól érzem magam, úgy ahogy vagyok és nem kellenek csajok?"

Mert képtelenek felfogni, hogy lelkileg nem állsz készen egy másik kapcsolatra. És mivel ők nem élték bele magukat annyira a szerelembe, ezért nem értik hogy ez a csalódás annyi "erődet" felemésztette, hogy még egy ideig nem futnál a lányok után.

Lehet, hogy most 20 haverból 18-at elvesztesz, de ne is törődj vele. Csak azt csináld, ami neked jó (ezek után).

Viszont abban teljesen igazuk van, hogy NEM jó egyedül. Hosszú távon legalábbis nem jó!

Valamit mondjál nekik, hogy ne erőszakoskodjanak és legalább egy évig hanyagolják ezt a témát.

Vagy te hanyagold őket, ha nem értik. Ennyi.

17-es vagyok, 37 éves, és kikérem magamnak a "nem mai csirke" és hasonló beszólásokat. Akármelyik 20 éves fiúval lefekhetnék, ha akarnám, úgy nézek ki.

Na meg örülök, hogy ennyire biztosak vagytok benne, hogy a férjem megcsal a hátam mögött. Tudom én, dögöljön meg a szomszéd tehene effektus. Ha én nem vagyok boldog, akkor más sem lehet az. Képtelenség elhinni, hogy vannak még emberek, akiknek fontos a család, és a nyugalom, és nem mindig más nők után futkosnak? Akkor most tulajdonképpen mégsem a nők a szemetek? Érdekes.

Egyébként meg 15 évvel ezelőtt is voltak sz.emét r.bancok, most is vannak. Változatlanul állítom, hogy jól kell tudni választani. De az is biztos, hogy ilyen véleménnyel a párkapcsolatokról nem is lehetséges. Nem kell csodálkoznotok, ha egyikőtöknek sem sikerülnek a kapcsolatai, ha így álltok az egészhez. Azt hiszitek a nők nem látják?

Egyébként meg ha már kiírtál ilyen kérdést a neten, akkor bele kell törődni, hogy lehet, hogy nők is írnak majd, és lehet, hogy vénasszonyok is.

17-es vagyok. Nem bántásból írtam a "nem mai csirke" kifejezést, csupán ez a szavajárásom. Csak arra akartam rávilágítani, hogy egy párkapcsolatban sosem lehet biztosra menni, mivel embereken alapszik, és az ember gyarló és kiszámíthatatlan. Én tisztelem mindenkinek az életfelfogását, de kissé idegesít az, hogy mások akarják megmondani egy másik embernek (jelen esetben a kérdezővel együtt tudok érezni és ez nem mellékes), hogy mit csináljon.

Ergo ha én pl. tiszteletben tartom, hogy valaki házasodni akar meg gyereket, akkor csinálja, nekem tökmindegy, de az fel tud cseszni, mikor azok nekem akarják megmondani, hogy én is csináljam úgy mert én csak úgy lehetek boldog, ahogyan ők is. Miért olyan felfoghatatlan, hogy egy másik ember lehet máshogyan találja meg a boldogságát az életben?! Ez nem így működik, valakinek ez a jó, valakinek meg amaz, nincs értelme magyarázni! A kérdés nem is arról szólt, hogy tanácsot kér, hanem arról, amit kiírt.

# 5

Lehet, hogy ezt neked nehéz elhinni, de vannak olyan emberek, akik párkapcsolaton kívül nem szeretnének szexelni.