Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek ennek a kapcsolatnak van még jövője? Érdemes ebben maradnom?
20 éves vagyok, barátnőm 18. Minden nap összeveszünk elég komolyan. Egyszer már elhagyott, mert sosem figyelt rám, nem foglalkozott velem (valahogy mindig volt jobb programja mint velem lenni, amikor épp semmi nem volt, akkor találkoztunk) Egy fiúval (szalagavatós táncpartnere) abban az időben nagyon egy hullámhosszon voltak, folyamatosan vele beszélt (mikor együtt voltunk akkor is) de olyan szinten, hogy még a tusoláshoz is vitte a mobilját meg a wc-re, hogy addig is fb-zen vele. Mialatt szétmentünk ő "elkeseredettségében" amiért én "leszarom" más pasival smárolt. Mindezt megbocsájtottam neki, újra kezdtük. Az imént épp azt csinálta, hogy a barátnője nem szólt a pasijának, hogy bankettje lesz és a pasi ezen kiakadt, erre elkezdi, hogy "Remelem seggreszegre issza magat es ott hagyja a faszba azt a kocsogot" aztán megjegyezte, hogy nagyon hasonlítok erre a gyerekre. És ha még egyszer én ilyen lennék vele, akkor szóvá tenné, mert ez a kapcsolat legalja. Ezt tűrtem egy ideig, nem válaszoltam vissza csak "oké, felfogtam"-ot írtam, hogy észrevegye magát, de akkor is folytatta, majd megjegyeztem, hogyha anno ő nem lett volna ilyen, akkor én sem lettem volna olyan. Erre egy "szia"-val elköszönt és elment.
Van értelme ennek? Meglehet az ilyet javítani? Én nagyon szeretem és bármit megtennék érte, de kicsit kezd sok lenni, hogy minden nap gyomoridegem van, most épp azért, mert a barátnőjével ezt csinálta a pasija. Elhagyni nem tudom, mert 5 perc után már sík ideg vagyok mikor tudatosul, hogy többet nem leszünk együtt. Más nem kell nekem, ő kellene, de nem így. Szerintetek?
Mindig csak haladékot adok magamnak. Hogy "oké, most is összevesztünk, de ne pont kirándulás előtt szakítsunk, mert az jó lesz". Vagy "megint összevesztünk, most kellene elhagynom, de ne pont hétvége előtt, mert az jó lesz".
Így hogy lehetne lépni? Nem bírom elhagyni, de ezt egyszerűen már nem bírom. Hiába kérem most is, hogy ne bánjon így velem, le sem szarja
a szakítás nagyon nehéz, de túl kell lenni. lehet még évnek is telnie kell majd míg a fájdalom enyhül. míg eltűnik az állandó féltékenység és az ő körül forgó gondolatok, hogy" most épp kivel lehet, mit csinálhat".
ha szakításon határozod el magad, legyen az a fejedben,hogy itt a nyár, bulizz,légy a barátaiddal !
Tehát tűnjek el egy hétre?
Próbáltam már komolyan vetetni magam, de valahogy sosem ment. Tisztában van vele, hogy "akármit megtehet" és nem tudatosan, de kihasználja. Ő is szeret, ezt tudom, viszont ez így embertelen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!