Mi tévő legyek? Hogyan csináljam tovább?

Csütörtökön szilveszteri buliban elég jól elvoltunk egy osztálytárslányommal. Soha nem gondoltam volna hogy ő vele bármi is lenne majd valamikor(igaz volt bennünk egy kis alkohol, de nem annyi hogy hülyeséget csináljunk).

Táncolgattunk együtt, beültünk ilyen sarokülős fotelbe, nagyon romantikus volt, beszélgettünk, fogdostuk egymást(persze úgy elég normálisan). Aztán elvonultunk kicsit nyugisabb helyre, megbeszélni dolgokat. Azt mondta nem bírna osztálytárssal elképzelni bármilyen kapcsolatot. Ezt tudjuk mindketten, én már tisztáztam magamban hogy ez mind azért van mert félünk hogy "más mit fog mondani". Ezt megmagyaráztam neki, kb 1.5 óra hosszát beszélgettünk ami nagyon jó érzés volt mert szinte csak kettőnkről, és nagyon is elgondolkozott rajta, azt mondta nincs velem semmi baja, szerinte is és anyukája szerint is nagyon jó képű vagyok, nincs másik ilyen pasi a világon mint én, szóval tényleg teljesen megismertük egymást, és mondhatjuk hogy még ilyen nőt mint ő sosem láttam. Szóval teljesen egy húron pendülünk..:)

Egy fél órára elszakadtunk egymástól pihenés képpen, azt mondta hogy ezen még tényleg gondolkodnia kell. Már előre tudtam hogy úgy se lehetlesz belőle semmi. Találkoztunk újra és kiöntöttem neki a szívemet hogy csak rá bírtam gondolni és nagyon vert a szívem(ami teljesen igaz)!!

Megkérdeztem tőle hogy mi a baj, mert elég szomorúnak látszott, és azt mondta hogy bár ne lennék az osztálytársa. És lesmárolt.. Azt mondta hogy még tuti hogy nem tud dönteni, ez most őt teljesen váratlanul érte.

Másnap beszélgettünk MSN-en, közös megegyezés alapján arra jutottunk hogy "az idő megold mindent"

Mit gondoltok erről az egészről??

Ti járnátok osztálytárssal?

KÖSZÖNÖM ANNAK AKI ELOLVASTA ÉS VÁLASZOL RÁ!

(két nagyon normális 16 éves fiú és lány)