Ti mit tennétek ebben a helyzetben?

A barátommal már több éve vagyunk együtt, mindketten huszonévesek vagyunk. A tavaly sokat veszekedtünk akkor, amikor együtt mentünk be a haverokkal iszogatni. Ez hetente-két hetente történt akkor. Utána én az elmúlt évben kb 2-3x voltam bent velük, de nem volt semmi veszekedés.

Most hétvégén haverjának szülinapját ünnepelnénk, én meg kedvet kaptam velük tartani, megkérdeztem a barátomat, hogy szeretné-e ha mennék. Mondtam hogy nyugodtan mondja meg, ha inkább ne menjek, nem sértődök meg. Azt mondta, hogy szeretné ha mennék, de fél, hogy veszekedni fogunk, azt pedig ő nem akarja. Beszélgettünk erről, aztán lényegében elmondta, hogy őt zavarja az amikor "unott fejjel" iszogatom az italom, miközben ők mondjuk épp pasis dologról beszélgetnek (foci, kocsik, stb). De én nem érzem magam unottnak vagy elhanyagoltnak, csak nem tudok mit szólni, ezért hallgatom őket. Ő viszont ezen "felhúzza magát" és emiatt jön a veszekedés, mert ő beszólogat amikor iszik, hogy én "bánat fejet vágok", meg ilyenek, beképzeli magának, hogy én elhanyagolva érzem magam. És hiába mondom neki, hogy nincs semmi baj, jól vagyok, nem hiszi el. Nem értem miért. Pedig már elmondtam neki sokszor ezt, amit itt leírtam.

Hogy lehetne orvosolni ezt a problémát?