Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Sok egyedülálló lány van? Ha igen, mi lehet az oka?
Hogy micsoda??? Sok egyedülálló nő? Hát ez felettébb érdekes, mert az én ismerősi körömben, és az azokéiban sem igazán volt még olyan eset, hogy egy nő 2-3 hétnél tovább lett volna egyedülálló. Gyakorlatilag alig néhány héten belül rögtön találtak maguknak férfit. Ezért is lehetetlen egyedülálló nőt találni, mert az összes foglalt.
Kiegészíteném még azzal, hogy amelyik nő meg hosszabb ideje óta szingli, az reménytelenül szerelmes valakibe, így náluk meg ezért nincs sok esélyt. Nem baj, majd a túlvilágon több esélyünk lesz rá...
" És ismétlem az igényeim nem magasabbak mint amit magamtól elvárok."
ez nem jó mérce. mert ha te pl. (h most mást ne mondjak) pl. 95%-ban törődsz magaddal, s ezt várod el a ffiaktól is, de a 90%-uk csak mondjuk 80%-ban, akkor nyilván 15%-ot nem adsz le, ergo marad a lassú szétégés az idő előrehaladtával. (amit csakis magadnak köszönhetsz) ja és van 1 jó szó: kompromisszum.
"Kérdező, mégis miből gondolod, hogy ha valakinek nincs párkapcsolata, csak befásult, magányos, frusztrált ember lehet?
hát aki a kukába dobta az agyát (nem feltétlen rád értem) az nem fásult. mert ha végiggondolja (használja az agyát) akkor csak erre a következtetésre juthat. ugyanis az idő telik, múlik, és ami ma még "elmegy" holnap már nem. a mindig van esély meg 1 illúzió, amiből fel kéne ébredni. sok galyrament élet származik a homokba dugott önámított fejekből.
"A legtöbb barátnőmnek, barátomnak van kapcsolata, sokan már házasok is, mégsem zavar az, hogy egyedül vagyok."
ok. 20 éve múlva újra megkérdezlek.
"Nem fogok olyan valakivel összejönni, aki nem felel meg, csak azért, mert az az elvárás."
kompromisszum, és józan ész lényegtelen? csak az álmok-vágyak-képzelgések fontosak?
"Engem nem zavar az egyedüllét, szeretem ezt az életmódot, ezt szoktam meg már úgy 8 éve."
tökéletes(nek) tűnő önámítás. nézd meg magad 20 év múlva....
"Többet voltam egyedül, mint pasi mellett."
sokan vagyunk így. és önámítás nélkül.
"Elvagyok a hobbijaimmal, vannak barátaim, családom és elég is."
a hobbid nem szeret téged. nem ölel át, nem "érdekli" az életed a családod előbb utóbb meghal, a barátaid magadra hagynak, mert élik az életüket.... mondom újra 20 év múlva ismét megkérdezlek.
"Majd azzal összejövök, akit megfelelőnek találok."
szőke herceg nem terem minden bokron. sem Jose Armando.
"Nem tudok és nem is akarok leadni az igényeimből."
akkor neked kalap-kabát. game over.
"Ha ez téged zavar, akkor az csak a te problémád."
csak kijózanítani szerettelek volna.
"Sok ilyen nő van és előbb, vagy utobb talál magának párt úgyis."
álom, álom, édes álom....
te is összekevered az "igényeid" a vágyálmaiddal, képzelgéseiddel. miért baj ez?
1 - magaddal baxxol ki
2 - másokkal is
"ez nem jó mérce. mert ha te pl. (h most mást ne mondjak) pl. 95%-ban törődsz magaddal, s ezt várod el a ffiaktól is, de a 90%-uk csak mondjuk 80%-ban, akkor nyilván 15%-ot nem adsz le, ergo marad a lassú szétégés az idő előrehaladtával. (amit csakis magadnak köszönhetsz) ja és van 1 jó szó: kompromisszum."
Ennyi hülyeséget rég láttam leírva. Először is ezt nem lehet százalékban kifejezni másrészt a nemi szerepek nem fedik egymást teljesen, egy pasitól sem várom el hogy annyit foglalkozzon magával mint én de ha én képes vagyok évek óta kitartóan sportolni tőle is elvárom, hogy törődjön az egészségével és elmenjen időnként mozogni. És nem fogsz meggyőzni arról, hogy olyan emberrel jöjjek össze aki nem felel meg az igényimnek. Inkább egyedül mint egy rossz kapcsolatban.
És ha te a pozitívumaival jössz e kapcsolatoknak akkor én jövök a negatívumokkal. Kapcsolat nélkül nincs veszekedés, nincsenek hisztik, nem kell senki ostoba egoját elviselni, nem kell senkihez alkalmazkodni, nem bánt meg stb. Semmi nem csak jó vagy rossz. Szétégni meg nem fogok. Lesz mit hátrahagynom, úgy élek, hogy ne bánjam meg és szívesen emlékezzenek rám az ismerőseim. Kompromisszum pedig kell egy kapcsolatba és meg is kötöm, de kapcsolatba csak megfelelő emberrel lépek aki vonz akit szeretek és akibe látok jövőt és akivel a körülmények is megfelelőek. Ezen nem fogok sem most sem máskor változtatni.
75%-osnak adok igazat. Nem kell leadni az igényekből. Minek? Hogy aztán olyannal legyen együtt akivel nem boldog? Nincs értelme...
Amúgy nekem is sok elvárásom volt, én ezt be is vállalom, bár nem a szokványos formában. :) Én pl a szőke pasikat nem tartom egyáltalán vonzónak, sem a felfújt, túlságosan kigyúrt pasikat...na mindegy.
Szóval nekem is sok elvárásom volt, és időtöltésnek, unaloműzésnek voltak rövidebb kapcsolataim.
Nem volt sok, és rövid ideig tartottak, mert még mindig jobb volt egyedül, mint idiótákkal...szóval csak amíg meg nem lett az akire vágytam.
De nem alkudtam meg, ha tetszett valaki, összejöttem vele, de nem maradtam hosszútávon senki olyannal akivel nem voltam boldog. Csak mert jaj egyedül maradok... na és? A kedves meg aranyos eleinte, az nekem kevés volt! Ez van! Nem játszottam senki kedvéért mártírt. Úgy is én szívtam volna meg.
És csak 5 évig tartott megtalálni azt aki nekem kellett. 24 éves voltam amikor összejöttünk, szóval még azt sem mondhatom hogy 30+ évesen egyedül vagyok, mert nem. 28 vagyok, házas, évek óta azzal a férfival aki tökéletes számomra. Az egyetlen emberrel aki iránt szerelmet éreztem és érzek a mai napig is. A lelki társammal.
És NEM kellett leadnom az igényekből, sem megalkudni.
Olyan párt kell találni hosszú távra aki megfelelő, és akinek te is megfelelsz, és nincs probléma.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!