Miért idegesít annyira, hogy a barátom hány csajjal és hogyan szexelt előttem? Hogyan tudnám ezt a féltékenységet legyűrni?

Márpedig előbb-utóbb el kell majd fogadnod, hogy a tapasztalatait nem tudod megmásítani. Ezek a dolgok már megtörténtek, és általuk lett olyan a párod, amilyen épp most. Nem kérheted rajta számon, miket próbált már ki és milyen volt, kivel, hányszor, hogyan csinálta ezeket a dolgokat.

Gondolj csak bele, ha mégsem ő lesz az a férfi, akivel végül leéled az életed, és a te következő párod folyamatosan azon lovagolna, hogy már nem lehet a te első szerelmed. Az idegeidre menne, és végül keresnél valaki mást, aki nem b_szogat olyasmikért, amin nem lehet változtatni.

Értem én, hogy nagyfokú kontroll igényed van, és az lenne számodra az ideális, hogy amit neked most vele van alkalmad átélni - a szerelmet - az neki is ugyanolyan izgalmas újdonság legyen. De be kell látnod, hogy amit csinálsz, az hosszú távon csak mérgezi a kapcsolatotokat. Nem tehet róla, hogy 8 évig volt együtt más valakivel, és az emlékeit nem veheted el tőle.

Szeret téged, van jócskán viszonyítási alapja, és mégis melletted akar elköteleződni. Mi kell még?

Köszönd inkább meg az exeknek, hogy általuk szerzett olyan tapasztalatokat a párod, amikkel a tarsolyában a ti kapcsolatotokban a lehető legkevesebb hibát fogja elkövetni. Gyerekes dolog a múlt szellemeire féltékenykedni, miközben lehet, hogy a barátod teljesen máshogy viselkedne veled is a tapasztalatai nélkül.

Talán ha veled találkozik először, akkor már te lennél az exe, és nem a másik csaj.

Az már félsiker legalább, hogy rájöttél, hogy nem egészséges, amit csinálsz. Csak úgy tudsz erről leállni, ha tudatosan csinálod. Fogadd el a helyzetet, vagy keress olyan srácot, aki képtelen hosszú távú kapcsolatot fenntartani az ellenkező nemmel, és nem is szexel velük, ennek ellenére téged rögtön feleségül akar majd venni. Az első opció kicsit könnyebbnek tűnik.

Sok szerencsét és kitartást!

Hasonló a bajom a feleségemmel, nem tudok túllépni a kérdésen, mert hazudik is, és lehet, hogy el is válunk.

Szedd össze a gondolataidat, és hamar faggasd ki mindenről. Ha elmond mindent, akkor majd túl tudsz lépni a dolgon, lehet, hogy fájni fog az igazság, de az idővel elmúlik, és beletörődsz a megváltoztathatatlanba. Jobb, ha most elmond mindent őszintén, minthogy a mi hibánkba essetek.

Teljesen egyetértek a 11. hozzászóló meglátásaival, szerintem érdemes lenne megfogadnod a tanácsait.

Én részben az érzelmi éretlenség jelének tartom, amikor valaki az előző párkapcsolatairől faggatja a párját, vagy a sajátjairól beszámol neki, részben pedig az alacsony önértékelés tünetének.

Én őszintén szólva nem tolerálnám, ha a párom ezt az érzelmi játszmát akarná működtetni velem, mint te a vőlegényeddel, és a volt szerelmeimet tekintené vetélytársnak.

Ha nem tudna leállni a faggatózással és kíváncsiskodással, akkor azt mondanám, engedjük el egymást, és így lehet esélye arra, hogy olyan párt talál, akinek ő lesz az első szexuális partnere, és nem kell ezt az önkínzást tovább folytatnia.

(Az, ami ennek a problémának a valódi gyökere, az szerintem ettől persze nem fog megoldódni, de ezt neki kéne egyszer felismernie).

Szerintem érdemes lenne megvizsgálnod, hogy a saját önértékelésed tekintetében van-e valami tennivalód.

És ha tudsz magadhoz őszinte lenni ebben a kérdésben, akkor próbáld meg megtalálni arra a kérdésre a választ, hogy abból, amit csinálsz, milyen előnyöd származik.

Hátha így rájössz, hogy mi a valós, tudatalatti motivációd erre a viselkedésre.