Mit tennétek hasonló helyzetben? Maradnátok, vagy elhagynátok? És ha igen, kit választanátok? Hosszú.

Barátom van, elég rég óta. Egyetemisták vagyunk, dúl a szerelem, tökéletes kapcsolat.

Nemrég megismerkedtem egy másik sráccal. Azazhogy, inkább már férfi, de a kérdés szempontjából ez mellékes. Okos, vicces, nagyon jól érzem vele magam. Megad nekem olyasmit is, amit a barátom sosem tudott, és neki kérés nélkül is jön. Alig ismerem, de úgy érzem, máris jobban kedvelem, mint azt a helyzet engedné.

A másik pasasról beszéltem a barátomnak, aki nagyon megértő volt, és úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk a nyitott kapcsolatot. Megjegyzem, az új fiúval semmi nem történt eddig még egy-egy kis szájrapuszit leszámítva (még rendes nyelves csók sem). Először jó ötletnek tűnt, de aztán rájöttem, hogy ez nem én vagyok. A barátom nagyon szeretem, a másik srácot meg úgy érzem, hogy hamarosan fogom szeretni. Még sosem voltam ilyen helyzetben, hogy ne lett volna teljesen fekete-fehér a helyes megoldás.

Az új srác belement abba, hogy "titkos szerető" legyen, nem játszadoztam, nyilván mindent őszintén elmondtam neki, ő döntött így. Mégis úgy érzem, hogy nem éppen ilyesmire vágyik. Ő már lassanként olyasvalakit keres, aki a végső barátnője lesz, és tovább léptetheti feleséggé és gyermekei anyjává. Amihez nyilván évek kellenek, és én még fiatal vagyok, de mire eljutnánk mindketten addig a szintig, addigra szerintem nagyonis ideális lenne a helyzet. A (hivatalos) barátom meg egyáltalán nem gondolkodik a kérdésről, hogyan is tehetné, hiszen még ő maga is félig gyerek?

Teljesen döntésképtelen vagyok. Azt reméltem, az idő majd segít dönteni, segít ráébreszteni, mi lesz itt a helyes megoldás, de csak rosszabb lett a helyzet. A barátomon látom, hogy nem tetszik neki, hogy van más is (bár mikor mondtam, hogy ebből bármikor kihátrálhat- megkönnyítve az én döntésem is, nemet mondott, hiszen nyilván ő is jól jár a kikacsintási engedélyével), a másik sráccal szemben meg alapjáraton csalásnak érzem, hogy úgymond játszadozok vele, mikor már messziről látni rajta, hogy neki nem ez a legfőbb vágya.

Most mindketten igyekeznek valahogy egyik oldalra átcsábítani, még ha tudattalanul is, és én úgy érzem magam, mintha kézen fogva egyszerre két irányba rángatnak. Szétszakadni nem tudok, mert sajnos ahogy kiderült, lelkiekben nehezebb ezt elrendeznem, mint gondoltam, így valamelyik irányba el kéne hajlanom. De melyikbe?

Ti kit választanátok? A jól bevált régit, a biztosat, amiről tudjátok, hogy ha most megmaradtok, akkor örökké lesz, vagy az izgalmas újat, ami tele van bizonytalanságokkal, mert ki tudja, mi lesz x idő múlva, de közben meg kicsit talán mégis erre vágytok? Vagy maradjak továbbra is mindkettővel (hiszen beleegyeztek, elfogadták, és talán még izgatónak, izgalmasnak is tartják), és majd az idő meghozza a helyes döntést? Sajnos ez annyira idegen tőlem, egyszerre két pasit szeretni, de dönteni meg nem tudok, barátnőimnek meg nem merem ezt elmondani, mert ismerem őket, emiatt biztosan elítélnének... Vagy legalábbis rossz szemmel néznének rám, és ezt nyilván nem szeretném.

Köszönöm a segítséget!

l/21 (barátom 22, az új pasas 28).