Mit tegyek egy reménytelennek tűnő kapcsolatban?

Én és a barátnőm lassan egy és fél éve vagyunk együtt öt hónap szünettel.. Mikor összejöttünk egészen a szakításig nagyon szerelmes volt belém. Akkoriban nem igazán tudtam, hogy hogyan kell viselkedni egy párkapcsolatban ezért sokszor szemét módon viselkedtem vele ráadásul féltékeny voltam eléggé... aztán kilenc hónap után szakítottunk. kb. öt hónapot voltunk. én olyan négy hónapig sokat harcoltam érte de mindig visszautasított és nagyon megalázott sokszor. aztán mikor eldöntöttem, hogy hagyom, egy pár hétre rá ki akart békülni. akkor bár nem tartottam jó ötletnek de kibékültem vele mert nagyon hiányzott... Aztán visszatért a szokásos pokol.. mikor összejöttünk szinte mindenben az én szavam volt a döntő, most meg gyakorlatilag semmit sem mondhatok anélkül, hogy ki ne borulna rajta s ne kiabálna. pedig én annak a híve vagyok, hogy a dolgainkat jó megbeszélni s a problémákat ne söpörjük a szőnyeg alá.. vele semmit se lehet megbeszélni mert sosem hagyja. sőt ha valamit mondok azt mondja, hogy nem érdekli legtöbbször. Emellett nem lehetek féltékeny s nem mondhatok semmit mert akkor is én vagyok a rossz. Mostanában egyre többet jár bulizni egyedűl, de ha teszek erre egy megjegyzést vagy bármit mondok ezzel kapcsolatban akkor én vagyok a kapcsolatunk megrontója. Vannak fiú barátai is akikre ismét nem lehetek féltékeny annak ellenére, hogy az egyik bármikor megdugná ha tehetné.. A szexről ne is beszéljünk. Egy héten max egyszer azt is az én kezdeményezésemre s azt is látványosan végigunja vagy azelőtt elutasít párszor. pedig nem vagyok rossz az ágyban. az első stádiumában a kapcsolatunknak nagyon sokszor csináltuk és jó volt mindkettőnknek s mindkettőnk akarta. Ezek a nagyobb dolgok, másképp sokszor mogorva velem s kiabál.. de ha én nem veszekszem semmi miatt alapjában véve kedves s jó velem. de engem nagyon zavar, hogy nem lehet szavam velem szemben mert otthagy vagy lehord a sárga földig s pár napig nem szól hozzám meg az is, hogy sosem kezdeményez például szex terén ahol azt mondja, hogy valami miatt nem kivánja a szexet de ő sem tudja mi(na persze..). Nagyon reménytelennek érzem a helyzetet s nagyon félek öt elhagyni mert amikor először vége lett is alig voltam meg szinte semmihez sem volt kedvem. Én szeretem őt de ő nem veszi figyelembe, hogy nekem mi a jó, s nem igazán tudom miért van velem ha ezeket csinálja. Jó lenne kilépni ebből az ördögi körből mert nagyon önbizalomromboló s nagyon rossz szeretni valakit aki így viselkedik velem...