Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Van így értelme folytatni a kapcsolatunk?
Lassan 2 éve alkotunk egy párt, viszont azt még elöljáróban leszögezném, hogy előtte senki mellett nem éltem át ilyen érzéseket, senkivel nem voltam még ilyen boldog.
Nincs érettségije a páromnak, viszont van több szakmája, én pedig büszke is vagyok rá, hogy jó szakember, ért a munkájához. De úgy látom, hogy ő már rég nem akar fejlődni, nem látom, hogy új céljai lennének ilyen téren. De úgy másban se igazán. Mármint.. elég kevés dolog érdekli sajnos. A filmnézésen, tvzésen, a kocsiján meg 1-2 netes játékon kívül szinte semmi. Nem szeret olvasni, se újságot, se hírportálokat, könyveket pedig végképp nem. Emiatt pedig sok dologban nem is járatos, eléggé tájékozatlan. Más, a mindennapokkal kapcsolatos dolgokban viszont igen, gyakorlatias ember. De sok dolog van, amihez nem tud érdemben hozzászólni.
Nem is rendelkezik olyan szókinccsel, mint például én. Meg ahogy én látom, nem jár feleannyi dolgon se az esze, mint nekem napról napra. Engem sokszor elgondolkodtat egy film, egy baráti beszélgetés, vagy éppen egy gyk-n feltett kérdés :D
A romantikus programokat is hiányolom, mikor kimozdulunk valahová, de csak mi ketten. Mondtam már ezt neki, meg is ígérte, hogy majd változtatunk rajta, de eddig még nem vettem észre belőle semmit. Egyedül rutindolgok elintézése miatt szoktunk kimozdulni (bolt, posta, orvos), amúgy meg csak otthon ülünk, pedig huszonévesek vagyunk. Néha még kimegyünk a haverjaival, de az se olyan, mintha csak kettesben elmennénk egy kávézóba, vagy csak sétálgatni. Nem is értem, hogy nincs rá igénye.
A telefonbeszélgetéseink is időnként úgy néznek ki, hogy én csacsogok egy csomót a napomról, a gondolataimról, a terveimről. Az ő részéről pedig annyiból áll a dolog, hogy megkérdezi, mit csináltam ma, meg elmondja, hogy szeret és hiányzom neki, meg max 1-2 mondattal reagál arra, amit mondtam. Persze nyilván, ha vele is történik valami fontosabb dolog, akkor én vagyok az első, akinek elmeséli. De kevésnek érzem ezt időnként.
Másrészről viszont nagyon szeretjük egymást. Csak szeretettel tudok ránézni, az ölelő karjaiban érzem biztonságban magam, és a világ egyik legjobb dolga mellette elaludni, reggel pedig felkelni. Jól érzem magam vele. Én se vagyok tökéletes, hisztizek időnként, ő viszont már teljesen jól kezeli a kirohanásaimat, és most már alig veszekszünk. Ráadásul elhalmoz a szeretetével, rengeteget puszilgat, ölelget, becézget, és elfogad olyannak, amilyen vagyok. Bármikor számíthatok rá, és persze ő is rám. Látom benne a társat, akár a jövendőbelimet is, de ez a pár dolog aggaszt. Ti mit gondoltok? Ez nem olyan vészes és boldogok lehetünk egymással hosszútávon? Vagy inkább mást kéne keresnünk, mindkettőnk érdekében?
Előre is köszönöm az értelmes válaszokat!
nézd ,ha kétségeid támadtak akkor baj van
beszéld át vele ezeket a dolgokat és hogy téged mi zavar
hátha tudtok valami kompromisszumot kötni
de ha megengedsz egy véleményt: egy megbízható-szerető társ az mindennél többet ér, még ha egy picit egyszerű is
Először is köszönöm a válaszokat! Tudom, hogy ilyen téren (is) hajlamos vagyok kicsit túlbonyolítani a dolgokat. Éppen ezért írtam ki az aggályaim, kíváncsi voltam olyan emberek válaszára, akik párkapcsolati téren tapasztaltabbak nálam. Igaz, kort nem írtatok, de a válaszokból ítélve úgy gondolom, nagyjából azért ilyen emberek reagáltak.
Nem tudom, miért vagyok ilyen. Hogy miért nem tudok felhőtlenül boldog lenni. Már a párom is mondta néhányszor, hogy bizonyos dolgokban túl negatív vagyok, ha nincs lényegi gond, én akkor is találok valamit.
Másrészről ez a bizonytalanság a párommal kapcsolatban talán abból is fakad, hogy anya nem igazán szívleli őt. Egyrészről szerinte nem illik hozzám, mert kb. egymagasak vagyunk, és a férfinak magasabbnak kell lenni a nőnél. És mikor veszekszünk, időnként kibukik belőle, hogy ő butának tartja, meg bunkónak, csak mert apával hamarabb elbeszélget, mint vele, meg ha esetleg húsvétra, vagy valami ünnepre átjön, nem öltözik ki. Meg azt is hozzám vágta párszor, hogy szerinte a párom nem fog tudni jól elbeszélgetni a haverjaimmal, akikkel az egyetemen isnerkedtem meg, mert egyszerűen nem jártas semmi ilyesmiben, és kevés dologhoz tud hozzászólni. És hogy milyen kellemetlen lesz így nekem, hogy fogok vele társaságba menni, ilyesmik.
Ilyen anyával nem csodálom, hogy te is problémás lettél. Eléggé felszínes a kedves anyuci. Nem neki kell megfelelned, hanem saját magadnak. Az egyetemről meg annyit, hogy manapság egyáltalán nem számít nagy durranásnak egy diploma megszerzése, főiskolák, egyetemek is tele vannak tahó, idétlen emberekkel, nekem is van diplomám, tudom miről beszélek. Ne hidd azt se te, sem anyuci, hogy ott majd hirtelen egy más dimenzióba kerülsz ahol szuper intelligens, felsőbbrendű közegbe kerülsz! :D
27F
20/L 21/F vagyunk, hajszalpontosan ugyanezzel a problemaval.
Nagy a szerelem, csak attol felek ez a dolog lassan megmergezi a kapcsolatunkat.
Nekem eddig annyi valt be, hogy en probalom iranyitani a kommunikaciot, kikerem a velemenyet sok dologrol, ha pl filmezunk, utana megbeszeljuk a latottakat, stb. Rossz hogy igy eroltetni kell de a semminel ez is jobb.
#8
Azért ne ess túlzásba. Azt gondolom, hogy a kommunikáció mindenféle kapcsolat alapja, nem csak a párkapcsolatoké. Ha ezt hiányolom, vagy ennek a minőségét keveslem, akkor azért elég durva, és egyáltalán nem helytálló a kijelentés, hogy én emiatt "problémás" lennék.
Az egyetemmel kapcsolatban pedig csak annyit, hogy a szüleimnek talán vannak tévhitei az ide járó emberekkel kapcsolatban, én viszont tisztában vagyok a dolgokkal, már itt tanulok egy ideje. Igaz, hogy vannak tahók, stb.. ahogy te fogalmaztál, de az mindenkiről elmondható, aki ide jár, és nem esik ki az első évben, hogy azért nem esik nehezükre többet olvasni, kicsit választékosabban beszélni, vagy éppen helyesen írni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!