Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Pszichés problémája van a páromnak. Szeretem, de olykor szinte kárt okoz bennem. Ti vele maradnátok?
nagyon szeretem...
Fiatalok vagyunk, se gyerek se házasság egyelőre.
Időnként dühkitörései vannak, saját magában kárt tesz, üti a fejét, beleboxol a falba, engem megszorít, nem enged elmenni.
Kifejezetten nem üt meg, de azzal, hogy megszorít olykor fájdalmat okoz.
Úgy érzem lehetetlen lenne az űrt kitölteni ami akkar keletkezne bennem ha elhagynám. Közösek a terveink, sokminden közös van bennünk. Amikor nincs a kitörés gyakorlatilag rendbe vagyunk.
Viszont amikor épp van, legszívesebben abban a pillanatban pakolnék és mennék...
Már jár pszichológushoz ennek köszönhetően valamivel ritkábban fordul elő, de még a "kezelés" elején járnak.
Nem tudom, hogy hosszútávon tud-e segíteni vagy később nem térne- e vissza ha segítene.
Nagyon nem szeretném a leendő gyermekeimet kitenni ennek.
Senki nem tudja ezt róla rajtam kívül, mindenki imádja a családba, és a barátok is...
Úgy érzem nagy terhet cipelek, mert egyfelől lassan továbblépnék, másfelől, meg erre nem merek alapozni.
Ezekről ő mind tud, volt, hogy azért sírtam, és szabályosan a vállaira borultam, mert tudtam, hogy nem lehetünk együtt de nagyon szeretem...
Teljesen tanácstalan vagyok. Tudom mi lenne a helyes, itt hagyni a francba, de egyszerűen képtelen vagyok.
Meg úgy érzem van még remény.
Mi a véleményetek?
Az en exem is ilyen volt sajnos. Sokszor azon beidegelte magat hogy a betegsegnek koszonhetoen rangatozik :( bantott, volt hogy kozonseg elott tepett meg mert azt hitte azert mentem oda hozza a discoba mert elotte pasiztam (szo sem volt ilyenrol) nekunk vege lett a kapcsolatnak utana honapokig zaklatott.
Mioza vagytok egyutt? Szerintem addig menj, mig tudsz :(
Nyilvánosan nem jön elő van benne annyi "tartás".
4,5 éve.
Látszik, hogy valamennyire tudja kontrollálni, mert tényleg nyilvánosan türtőzteti magát.
Egyébként gyermekkori dolgokra vezethető vissza szerintem a dolog, nem akarja kiengedni a gőzt, mindig csak a tartás..
kb 2-2,5 éve kezdődött. Akkor volt először.
Az a baj, hogy el se tudom képzelni, hogy mással legyek.
Újra ismerkedni? Aztán a következővel is 2 év után derül ki, hogy baj van vele?
Ismertem már évek óta amikor összejöttünk, a legjobb embernek ismertem.
Neki is nehéz feldolgozni azt, hogy nem tudja magát kontrollálni.
Nem maradnék vele. Nem lehet, és nem szabad rettegésben élned. Mikor tör rá a dühroham, mikor bánt, jár-e az orvoshoz, vagy meggondolja magát....Ezek a kérdések napi szinten tönkretesznek, megbetegitenek.
Lassan elmaradnak a barátok, családtagok, mert nem akarsz vitát. Ezért zárkózott, magányos, megkeseredett leszel.
ÉS: mégjobban kiszolgáltatott neki, hiszen hová, és kihez menekülnél?
Senki nem tudja róla..Tehát CSAK Veled engedheti meg magának a dührohamot? Menj, amíg nem késő!!
Igazából amikor baja van magamat nem féltem, mert érzem, hogy nem bántana inkább "kakas" vagyok.
Őt féltem, meg a fejét, mer amúgy elképesztően okos ember...
Szerintem is a szünet lenne a legmegfelelőbb talán.
De rám nagyon jellemező az a furcsa tulajdonság, ha nem találkozok vele (vagy barátokkal) hosszabb ideig, akkor valami miatt a negatív tulajdonságaik maradnak meg, valahol haragszok az illetőre.
Pedig elég pozitív ember vagyok...
Szóval ez miatt nem biztos, hogy valami jó sülne ki belőle...
Meg mit mondanék mindenkinek..? Miért?
Nem tudom..
Esetleg, ha szünetet tartanátok, ne úgy, hogy nem találkozol vele. Látogatnátok egymást, de ne sok időre, hogyha ez a furcsa tulajdonságod van.
Hidd el, nem fog más sikerülni, mert a párod állapota valószínűleg rosszabbodni fog, és hiába nem félted magad, egy idő után téged is bántani fog. És ezt nem lehet hagyni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!