ELEGEM VAN! Miért kell ámítani az nem jóképű embereket, hogy öltözzenek jobban, meg gyúrjanak, mert akkor máris jó csávók lesznek? Hátha reményt adtok nekik, és később ugyanúgy pofára esnek? Azért itt sokkal többről van szó sajnos.

Ezek az emberek, akik sajnos nem olyan sármosak, jóképűek, azok két dolgot akarnak:

- (jó) csajt fogni

- jóképűvé változni

Erre rengeteg válaszban olvasom, hogy gyúrjon, öltözzön jobban szerencsétlen. Mintha attól jobb lenne bármi is. NEM! EZEKKEL NEM FOG MENNI!

Kérdezem én azoktól a válaszolóktól, akik tolják ezt a butaságot, hogy ők megélték ezt? Tudják, hogy ez milyen? Ők is "csúnyák" voltak, és azért, mert elkezdtek jól öltözni, gyúrni, akkor jóképűek lettek?

Kérdésem költői.

Az igazság az az (és szeretném, ha ezt megérté sok ember), hogy a jóképűség csak egy adottság! Semmi több. De ezzel az adottsággal nagyon sok mindent el lehet érni.

Aki nem annak születik, az nem tud mit csinálni. Csak a plasztika. Hiába pontoztátok le azokat, akik ezt írták sok helyre - én sosem válaszoltam kérdésekre GYK-n. Ez az igazság!

Ha nem sármos, jóképű, cukker valaki, akkor maximum csak javítani tud rajta. Ezeknek is megvannak a trükkjei (pattanáseltávolítás, borostanövelés, és még talán egy jó frizura). DE AZ ARCÁN NEM TUD SEMELYIK SEM JAVÍTANI! Valakinek a kisebb segítségek egy férfiasabb vonalat adnak, de sokaknál sajnos még ez sem segít!

Itt vagyok én. Én nem születtem jóképű fiúnak. De én ezt tudom is magamról. 23 éves leszek lassan, és csak 1 nagyon komoly kapcsolatom volt - ő is több, mint másfél év után elhagyott egy jobb pasiért. A párom nagyon csinos volt, és sosem gondoltam volna, hogy nekem ilyen barátnőm lesz. SOHA! De ő maga is elmondta, hogy annak idején én nem tetszettem neki, és hogy nem is vett észre. Csak idővel szeretett belém, miután megismerte a belsőmet! Hoppá! És a kapcsolatunk alatt nagyon éreztem rajta, hogy tényleg szeret, mert nagyon sok mindent megtett értem... Jah, és a lány nem volt plázacica, és szépségkirálynő sem, de nekem így volt tökéletes, amilyen volt! Egyszerűen nagyon vonzó kisugárzása, és szép mosolya volt, és még meg is volt köztünk a belső vonzódás is, mert mindig tudtunk miről beszélgetni, és egymás lelkitársai is voltunk! Mindent megtaláltam benne! Sosem akartam jobbat nála! Imádtam!

Mi a lényeg? Hogy csak úgy volt esélyem megszerettetni magam, ha már megismertek jobban. De a mostani világ nagy részére meg pont az igaz, hogy külső alapján megnéznek, és ha nem vagy szimpatikus, akkor már alig akarnak szóba állni veled. Ki ismer magára?! Hmmm?

És igen... Általánosítok. Miért? Azért, mert én ezt tapasztaltam mindig! Kivétel nélkül. Miért állítanék mást, ha egyszer az életnek én ezt az oldalát kaptam. Persze, lesznek, akik másképp vélekednek efelől, és szidnak majd, hogy ne általánosítsak, de ez azért van, mert ők biztos, hogy mást tapasztaltak az életben - pláne, ha még normálisan, elfogadhatóan néznek ki.

Én saját magamról tudom, és nekem itt nem kell jönni az álszent szöveggel, mert igenis SZÁMÍT A KÜLSŐ!!! Hagyjuk azokat a szövegeket, hogy belső számít, meg a többi sablon szöveget... NEM! EZ NEM IGAZ! Még nekem is számít a külső! A szerelemhez hozzátartozik a szexuális vonzalom is. Az is része! Evidens, hogy akit szeretünk, az szexuálisan is meg kell fogjon minket. Tetszenie kell!

A felháborodott hölgyeknek pedig feltenném a kérdést: Ti járnátok olyan fiúval, akinek ki van hullva a fogai nagy része, nagyon pattanásos, 140 kg-os, de nektek a csillagokat is lehozná, szépen beszélne veletek, a tenyerén hordozna titeket, és mindent megadna nektek? Kérdésem ugyancsak költői.

Én csak jóképű akarok lenni! Semmi mást nem szeretnék, de ez csak úgy valósulhat meg, ha tényleg egy sebész kezei alá fekszem. Mert hogy a haj, az öltözés, és a gyúrás nem fogja megoldani az ARCOM vonalait, az is tuti biztos. Vastag a szám, nagy az orrom, kapafogaim vannak, olyan eltorzult fejem van (valamiért mindig a Pokémonból a Victreebel jut eszembe róla - [link]

És igen! Tudom, hogy másképp beszélnének velem, ha jobban néznék ki. Csináltam anno kamu facebook profilt, és egy jóvágású, helyes fiút tettem ki profilképnek, meg úgy még pár képet, hogy ne legyen feltűnő. És elkezdtem így írogatni lányoknak... TELJESEN MÁSHOGY BESZÉLTEK VELEM. Lehetett érezni az írásaikból, hogy tetszem nekik, és érdeklődnek felőlem. Másnap is írtak, hogy mizu, meg ilyenek, és megvolt a flört, fülledtség. Ugyan ezeket a szövegeket bedobtam a saját facebook profilomnál is, és vissza sem írtak, csak elolvasták, vagy ha írtak is, akkor is csak pár szavast...

A haverjaim, ismerettségi köröm (lányok, fiúk egyaránt) azt mondják, hogy "olyan rendes vagyok, meg aranyos", meg hogy "megérdemelnék egy normális barátnőt" és hogy "ő mit nem adna egy ilyen rendes fiúért"... Mondanom sem kell, hogy ha azt mondom neki, hogy akkor ismerkedjünk meg jobban, hátha kisül valami, akkor meg megy az "izé", meg hogy "én csak barátként", meg ilyen kibújó szövegek.

Hoopppáá! Akkor miről is beszélünk?

Amiről én beszélek az az, hogy igenis jóképűnek születni kell, és ha nagyon nem olyan az emberke, akkor sajnos nagyon nehéz lesz nemcsak párt találnia, de sokszor még az életben is boldogulnia. És ezt nem fogja megoldani az, hogy hogyan gyúr, vagy hogyan öltözködik, vagy hogy milyen a belsője, netalántán az önbizalma... Mert ha valaki aranyos, cuki, sármos, jóvágású, akkor arra jó ránézni, öltözzön akár még bohócnak is! Akármi jól áll nekik. De nekünk, "csúnyának" nagyon meg kell válogatni, mit teszünk, mit csinálunk, mit veszünk fel, csak hogy szóba is álljanak netalántán velünk...