Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Egy nap alatt totális kudarcot vallott a próbatételem a városban. Velem van a gond, vagy a huszonéves lányokkal? (hosszú regény lesz, de érdemes elolvasni)
Egy hatéves komoly kapcsolaton vagyok túl, és kezdem azt érezni, hogy sikerült lezárnom. Nagyon megviselt a szakítás, de már nyitottabb vagyok mindenkivel. Idén végre lehetőségét adtam magamnak egy jó másfél éves szenvedés után, hogy a főváros utcáin végre felnyissam a szemeim a sok gyönyörű nő láttán. Nem viccelek, nem szándékosan kerestem az adódó lehetőségeket ismerkedésre, vagy egy teljesen véletlenszerű beszélgetésre, pusztán az adott körülményekben próbáltam magam hasznossá tenni, hátha mások is nyitott szemmel járkálnak hozzám hasonlóan, vagy csak vágynak egy-egy kedves szóra... Az elmúlt héten az egyik szikrázó napsütéses napon a több hónapos introvertált élet után reggel kivirágoztam, parfümök, arcszőrzet gondos borostára nyírás, hajbelövés, a legmegnyerőbb ruhadarabjaim kiválasztása, indulás, próbatétel. (Teljesen átlagos hapinak tartom magam, nem vagyok sem túl macsó, sem túl lerongyolódott férfi, nem vagyok kigyúrt bika, de nem vagyok vézna botsáska sem. Szóval egy teljesen átlagos férfit képzeljetek el.) Budapest, belváros, utcák, boltok, bevásárlóközpontok, megállók. A hölgyek körülbelül a 20-25-ös korosztályt képviselhették, legalábbis próbálkoztam a fiatal tizenéveseket kerülni, hiszen őket teljesen éretlennek és alkalmatlannak találom még néhány mondatnyi szóváltásra is, meg korban sem hozzám illőek. Nem volt mindegyik tudatos közeledés, nyilván a villamoson nem szándékosan taposok el vagy lökök fel egy szép lányt, ez gondolom egyértelmű.
Egy, azaz kerek egy nap termése, jó szórakozást kívánok!
- Nyugatinál egy kávézóban ajtó kinyit, és két csinos hölgyet előre engedése kedvesen, rájuk mosolyogva.
Reakció: rágózva flegmán a fejemhez vágva: "kösszcsá". Én: meglepődés, hogy ilyen dekoratív hölgyek ilyen stílusban förmednek rá az emberre.
- Teréz körúton egy kis boltban néhány apróság vásárlás, szép fiatal eladólány elé állás, termékeket átnyújtás, közben tiszteletet megadva kedvesen köszönés, és egy, a pénztárnál lévő mentolos rágógumiról érdeklődés.
Reakció: visszaköszönés egy közömbös "jó napot"-tal, a rágóról pedig egy "honnan tudjam?" reakció, majd az elköszönésemre nem reagálás. Én: "volt értelme élnem, hogy válthattam veled pár szót, köszi" magamban ironikusan
mormogás.
- Szabadság tér környékén valahol két, a padon üldögélő, a napfényben tündöklő elegáns hölgyre árnyalatnyi apró mosolygás.
Reakció: a két hölgy egymásra néz és gúnyosan elröhögik magukat. Én: mély levegőt szívva nagyot sóhajtás, szemet lesütve közömbösen tovább ballagás, közben "nem adom fel" magamban gondolás.
- Belváros, könyvesboltban a polcokon matatás közben véletlenül könyv leesik, majd az oldalammal egy mellettem közel álló lány lábának súrlódás.
Reakció: morcos ciccegés, mire kulturáltan csendben elnézést kérek tőle, ő pedig szemöldökét összerántja és száját húzza.
Extra: észreveszem, hogy ugyanazt tartja a kezében, mint amit én is leejtettem: "oh, látom te is ezt olvasod" mondása, beszélgetés indíttatásképpen.
Reakció: visszautasítóan kissé oldalra fordulás, szemöldök összeráncolás.
- Belváros, villamosmegálló, zsúfolt a hely a megállóban, egymás hegyén-hátán az emberek. Mellettem valaki megborít, én meg megpöccintek a vállammal egy helyes lányt. Már pont kérném tőle az elnézést, amikor...
Reakció: "bаzmeg lökj már fel te bunkó", mire azt válaszolom, hogy "ne haragudj, engem is meglöktek", reakciója: "leszаrom". Itt már rendesen égett a fejem a tömegben.
- Belváros, buszmegálló, buszra várás, busz megérkezik. Legelöl állok, de ahogy befut a busz, kissé hátrálva-oldalazva két tetszetős helyes lányt előre engedek.
Reakció: egy nyamvadt köszönöm se, egyiktől sem. Állukat megemelve büszkén buszra szállnak.
- Lépcsőház, bejárati ajtó, belépés után az ajtó mögöttem becsukódik, későn veszem észre, hogy jön utánam egy ismeretlen szép lány. Az utolsó pillanatban megragadom az ajtót, és így nem üti orrba a lányt. Ő meg pont azt hitte, hogy rá akartam vágni.
Reakció: a lány bután néz maga elé, azt hiszi, hogy szívattam. Mire én: "bocsi, majdnem rád vágódott az ajtó". Reakció: "hát nagyon kösz, parаszt". Én: félreértés elkönyvelése, még csak magyarázkodni sem próbálkozás.
... és végre hazaértem. Ajtó bezár, cipőt, kabátot le, falnak dőlve a padló bűvölése lehajtott fejjel percekig, majd kézmosás, gép bekapcs, jegyzettömb megnyitás, sokat gondolkodás, írás. Itt tartok most.
Nagyon elkeserít. Nagyon elszomorít. Mélységesen le vagyok döbbenve. Igen, rajtatok... mai huszonéves lányokon, akikben egyetlen csepp jóindulat sincs, akik egyetlen apró visszamosolygást sem mernek megereszteni, akikben csalódnunk kell... kezdem feladni a harcot... ÉRTETEK, MIATTATOK... 28/F
válasza:" Mit vársz te elegáns, helyes, tetszetős, szép, csinos lányoktól, akiknek valószínűleg minden ujjára akad fiú?! "
Mert ha valaki csinos, elegáns...stb., és sok embernek tetszik, rögtön bunkó is? :) Az átlagos/csúnyácskább lányok meg tündéri szentek... Persze! :D
válasza:
válasza:Mint olyan aki napi négy órát utazik biztosan állíthatom, hogy a csajok nem ilyenek. Én nem vagyok egy adonisz meg babaarcú srác, de nekem általában megköszönik a nők ha előreengedem őket, néha mosolyt is kapok. De soha nem várok viszonzást a kedvességért. Ezt csak így lehet megbántódás nélkül csinálni. Ennek is van egyfajta etikettje, kultúrája, neked ezt újra kell tanulni. Meg nem útközben kell ismerkedni, én is rühellem amikor elkezd bámulni egy nő, legalább annyira mint ahogy a nők utálják. Miért? Mert engem szinte minden esetben azok a nők bámulnak meg, akik pasival vannak...mindegy, az univerzum egy újabb rejtélye.
Azt is vedd figyelembe, hogy ezek szép csajok voltak és mint ilyen amikor végigmennek az utcán kb 50-100 méterenként rájuk startol valaki. Tudom ezt nehéz befogadni, de szó szerint így van. Saját szememmel láttam. A szép bolti eladókkal meg mindenki flörtölni akar. Gondolj bele, van a csajnak mondjuk 100 férfi vásárlója egy nap, szted hányan fognak próbálkozni nála? Legalább 30-an, de sztem már az 5.-nél elegük van. Amikor már elege van az embernek hajlamos nem megfelelően reagálni.
A padon ülő csajokról annyit, hogy ez másképpen nem is játszódhatott le, mert a csajok csapatban eléggé érdekesen viselkednek. Több olyan lánnyal, nővel találkoztam, akik aranyosak, kedvesek voltak stb stb. EGYEDÜL, de amikor többedmagukkal voltak egyszerűen elment az eszük szó szerint. A hölgyek akik ezt csoporton belül látják biztos elmagyarázzák majd.
Amúgy meg valóban, mindenkinek van rossz napja, front stb. nőknek havi ciklus stb. és nem mindenki úgy reagál ahogy te azt elképzelnéd.
Persze vannak sokan akik bunkón viselkednek, de azt értsd meg, ez nem minden esetben abból fakad, hogy a csaj is alapból az. Mégegyszer hangsúlyozom, a többség nő/csaj nem ilyen.
Nyugi haver, majd belerázódsz a dolgokba és látni fogod, hogy nem olyan rossz a helyzet, mint ahogy elsőre tűnik. :D
válasza:Emlékszem egyszer egy biciklis pasi jött szembe és rám mosolygott én meg nem mosolyogtam vissza. Erre meg bunkóm rám szólt!
Az ajtón ki/be engedés természetes szerencsére, és köszönömmel reagálok és reagálnak mások is, ha én teszem meg. De vannak helyzetek, amikor simán előfordulhat, hogy ingerülten reagálok, ha már amúgy is mérges vagyok.
24L
válasza:Kedves 16-os aki 29-es. :D
Én is vidékről jöttem fel Pestre és most ingázva is ugyanazt mondom. Nem bunkóbbak a Pestiek mint máshol. Megadatott az a "szerencse" hogy az ország két külön pontjára, nevezetesen Dunántúlra és Tiszántúlra utazom hétvégente (felváltva) Budapestről. Mindenhol vannak bunkók, bal lábbal felkelők és rohanó emberek. Videkén talán azért látod kevesebbnek, mert kevesebb ott az ember nagyobb területen szétszórva.
A nagyvárosi rohanó embereket, pedig azért szidni, mert végzik a munkájukat, próbálnak helytállni és közben megőrizni az ép elméjüket, egyáltalán nem vall "nyitott szemmel" járásnak. Sőt, kifejezetten arra utal, hogyha felutazol Pestre, a tömeg miatt rosszul érzed magad, ideges leszel és egy-két bunkóbb ember miatt, máris egész Pest maga a megtestesült feszültség, holott csak te vagy feszült.
válasza: válasza:"Hosszú regény lesz, de érdemes elolvasni"
Ide kérdéseket szokás feltenni, te meg egy ömlengős sebnyalogatást tettél közzé.
Ez a személyiségedből fakad(hat), mindenesetre ezt sugárzod. A zsák mindig megtalálja a foltját, a félénk a megfélemlítőt... Veled is ez a helyzet.
Ha nem tudsz vadászni esetleg nincs puskád, nem kell rögtön az oroszlánbarlanggal kezdened.
El lehet játszani azzal, hogy életed végéig regényeket írsz a vélt, vagy valós sérelmekről, csak az a kérdés, hogy jobb lesz-e neked ettől.
Egyébként nem tudom, mit akartál te ebből kihozni:
- Ezek a bunkó budapestiek
- Ezek a rohadt lányok nem akarnak engem első pillantásra
- sajnáljanak (ebben az esetben mit vársz, hogyan lássák benned a férfit, ha te khm.) Az ápoltság, udvariasság csak egy dolog, bár kétségtelenül fontos.
- Itt akarsz ismerkedni, és ezért a regény, hogy te milyen hősszerelmes típus vagy, és téged senki nem ért meg, pedig csak erre vágysz. (Hú, bakker annyira nyálas, hogy mindjárt zárlatos lesz a laptopom!)
Érdemes önsajnálat helyett inkább tanulni a dolgokból. Mi lehet a hiba benned. Ha bejössz a városba, és csak ilyen tapasztalataid vannak, akkor bizony a te készülékedben hibádzik valami. Esetleg túl mesterkélt vagy, nem "méred fel", ill. tolerálod, hogy valaki nem akarja viszonozni a közeledésedet.
Lehet, hogy te kudarcorientált vagy, és csak a rosszat keresed, a jót észre sem veszed, hiába vágysz rá, ha lábadra lép, akkor sem tudnád elfogadni.
Nekem vegyes tapasztalataim vannak ilyen téren, pedig nekem is rengeteg problémám van, de azt nem vetítem ki másokra.
válasza: válasza:Az első mondatoddal magadat minősítetted, nem engem, kedves Utolsó.
Én is együtt éreztem vele, főleg azért, mert régen én is így gondolkodtam, éreztem, de azt tapasztaltam, hogy ez csak magányba vezet. Én nem lehülyézni akartam őt, ahogy csípőből tetted Te velem, hanem felrázni, hogy új szemszögből, ha tudja tárgyilagosabban vizsgálja meg a helyzetét, mert csak ezzel segít magán. Az önsajnálattal, és mások sajnálatának "kikönyörgésével" csak a jelenlegi állapotát erősíti, amiben láthatóan nem érzi jól magát. Tehát én az ő érdekében, konstruktívan válaszoltam, még ha egy kicsit nyersen is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!