Miért csinálja ezt a barátom? Valaki találkozott már hasonlóval?

Lassan 5 éve együtt vagyunk, így ismerjük már elég jól egymás szüleit és otthonosan mozgunk a másiknál. Illetve csak én. Én ha éhes vagyok vagy szomjas, szépen kiszolgálom magamat, szedek magamnak ételt ha megéhezek vagy öntök magamnak innivalót. Ő viszont nem. Állandóan megy a vita, mert ő csak akkor hajlandó enni/inni ha vele megyek. Először még nem volt ebben semmi, de 4 év után már nagyon idegesítő, hogy én épp a dolgaim kellős közepén vagyok, ő meg szól hogy "éhes vagyok" és nem szolgálná ki magát, hanem inkább éhezteti magát, és ezen kezd el veszekedni hogy miért nem hagyom félbe amit épp csinálok (pl készülök a nyelvvizsgára és mérem az időmet). Elmondása szerint az a baja, hogy utálja a szüleimet és nem akar velük egyedül egy légtérben lenni. Nem értem ennek az utálatnak az okát, mert amúgy mindig kedveskednek neki, anya szokott neki venni ruhát, mindig vesz új fogkefét, ha cukrászdában jár mindig hoz neki is sütit, most is volt pár árvácskánk amiket odaadott anya nekik. Ha összeveszünk akkor is mindig a barátom pártját fogják, még akkor is ha nincs is igaza. Ő se tudja megmagyarázni ha megkérdezem, annyit kapok válasznak hogy "mert csak". Pl ma is ez ment, inkább hamarabb hazament és vett magának útközben kaját mert már majd "éhen halt", de közben volt nálunk sült hús krumplival, saláta palacsinta. Ráadásul anyáék is kint voltak a kertben, még csak egy szobában sem kellett volna lennie velük...

Érti ezt valaki? Találkozott már valaki hasonlóval? Miért csinálja ezt és mit lehet tenni ez ellen?